---

Soksoros

Ma, mikor felkeltem
s elmentem
a bungiba begyújtani,
ma, mikor
az első kávét feltettem
s a maradékot
a kályhán melegítettem meg,
ma, mikor, mint rendesen
reggelizni indultam el,
Esett
A
Hó!

Ma, mikor először
nézek az órámra:
fél hét,
s gyomrom görcsökbe rándulva
a reggelit várja,
ma, mikor már elmúlt századszor,
hogy nagyot köpök
a bungi ablakára,
úgy érzem,
ma sem leszek
másoknál boldogabb!