---

Vannak akik teljesen előre megtervezik a festményeiket, és teljesen a terv szerint hozzák létre, aztán vannak akik semmit nem terveznek előre egy kép kapcsán sem, aztán vannak akik hagyják hogy egyféle interakció jöjjön létre a kép és ő köztük az alkotás során, ami aztán befolyásolja a kép (és a gondolkodásuk) kimenetelét - erről már volt szó, jól kibeszéltük....
Most inkább az érdekelne vajon azokban az esetekben mikor NEM teljesen megtervezett úton halad valaki az alkotáskor, és megjelennek olyan dolgok a képen, amik nem lettek tervezve, néha egészen konkrét formát öltve, (Mint Tamás képén a "medve" --- vajon ezek a dolog valóban teljesen véletlenek?

***

Jelenleg egy nagyon érdekes képen dolgozom ilyen szempontból, az lesz a címe hogy "3".
Három képet festek egyszerre, három portrét, olyan emberekről, akik ismerik egymást, és van egyféle együttműködés, "együtt" köztük.
A digitális festés extrém lehetőségeit kihasználva a három kép egyszerre készül, mégpedig a következő módon: három réteg van, kettő színes, egy pedig szürkeárnyalatos, mindegyiken egy egy portré készül. S látszik egyszerre. DE. a két színes kép egymás "alatt" van, és az hogy az alsóból mi látszik, vagy a fölsőből mi nem azt szürkeárnyalatos kép mondja meg, (a harmadik, monochrom portré egyben a felső kép "alfa-maszkja" (átlátszósági maszkja) Így a három portré teljesen össze van "kötve", és folyamatosan hatnak egymásra bármelyiket is festem épp. És ez a "hatás" (érzésem szerint rengeteg "véletlen" elemet hoz be a rendszerbe) valamint ez késztet arra, hogy hogy ide oda váltsak a közt hogy a háromból melyikkel foglalkozom.


(Ez a kép nem a véletlenek megjelenésének elképzeléséhez illusztráció, csak az alkotás szerkezetének elképzeléséhez segítség a felső képen van az ellipszis, az alsón a háromszög, és az "átlátszósági maszk" a téglalap)



***