---

Mikor ha fogba fog harap keményen,
ha jár a gép, s zaját kottázható
ti-tá, ti-tá kopogja rendre, szépen,
törvény szerint soroljon szóra szó.

Csak pontosan, zablád a szenvedélyen
is éber őr, hatalmas, nyugtató
rideg szabály, mit rég - bevarrva mélyen -
rejt hajlamom, s előre tudható:

nincs engedmény, hiába száz kisértés,
hogy sikk a fals ütem, koholt zörej,
elmúlnak mind, akár a testi sértés,

s nyomukban fel-felzúgó közröhej.
Nincs alku hát, mondják, bár tompa, érdes,
szavam legyen mérték szerint beszédes.


Ma van a Költészet Napja, ezzel a verssel nem csupán József Attila emléke előtt szeretném leróni a kegyeletemet, hanem egy kis bepillantást is lehetővé tenni azok számára, akiket esetleg érdekel az én belső bolygóm. Mert azt hiszem, én úgy festek, ahogy írok, és ezen nem is szeretnék változtatni.