Szendi Gábor az alábbiakat írja Csernus módszeréről:
Szerintem a terápia célja az alkalmazkodás minőségének fokozása, azaz egyre ökonomikusabb viszonyba kerülj önmagaddal és környezeteddel. Ez egyre fejlettebb önszabályozási képességet jelent, ehhez viszont el kell sajátítani azt, hogyan működik valójában az ember. Ha ugyanis a szokvány módon próbálsz önmagadhoz közelíteni, vagy másoknak tanácsot adni, akkor az általában csődöt mond. Ha nincs akarat, akkor nem az akaraterőt kell "összeszedni", hanem tudni kell, hogyan lehet hatékonyan új szokásokat kialakítani, régieket leépíteni.
A morál nem pszichológiai kategória, Csernus egy naív morális szembesítéssel akarja az embereket megváltoztatni. Ez inkább a hittérítők módszerére emlékeztet, mint egy hatékony terapeutáéra. A szembesítés, a megszégyenítés, a megalázás mind büntetésre, elrettentésre építő módszerek, amelyek egyrészt nem humanisták, másrészt nem konstruktívak. Nem az a kérdés, valamit miért csúnya dolog csinálni, hanem miért lenne jó mást csinálni.
A dühöt nem elfojtani kell, hanem a keletkezését kell kioltani. A konfliktuskerülésnek nem a konfliktus felvállalása az ellentéte, hanem a konstruktív kezelése. Azért kerüli valaki a konfliktusokat, mert érzi, hogy destruktívan oldaná meg, s ezt érzi idegennek magától.
Csernus és Szendi.
Csernus eljuttatja az embert arra pontra, amikor kimondja: "a szart amiben vagyok ÉN csináltam"
Szendi "konsrtuktiv kezelése" során a változás utáni "újba" a paciens simán átörökíti a változás előtti gondolkodását.
Szendi egy nagyon széles látókörű ember, és jó sok mindenen lehet gondolkodni amiket ír, ám az alapjaival gond van. Az nem valóságos.
Hosszas gondolatmenetek után ... egy alcím, és a válasz....
"Lehet csalás nélkül élni?
Nem. "
(Szendi Gábor: A hazugság)
A cikket is elolvasva, nem csak az alcímet, mindjárt kiderül miért is írta azt, amit. http://www.tenyek...zugsag.htm De nem tisztem megvédeni Szendit, nem szorul rá. Számomra ő egy hiteles ember, az a fajta, aki ha rájön valamely tévedésére azt is megmondja. Nem sumákol, mint Csernus, aki ma már úgy tudom nem is alkalmazza a híres módszerét, hanem más metódust követ, egyszerűen csak mert nem vált be. Nem is működhet, mert ritka az olyan ember, aki megváltozik attól hogy a bűneit a fejére olvassák. Ez inkább a védekező mechanizmusokat indítja be. A sérült embert pont a sérülése akadályozza többnyire a megfelelő önismeretben, és a változtatásban. Egyébként a Csernus se kelti egészséges lelkületű ember benyomását, lehet ráférne egy terápia, és ha már előad, némi retorikát is felvehetne, hogy legalább ne vágjon a saját szavába.
Az önismeret egyszerűen nem megy olyanoknak, akik nem képesek megkérdőjelezni saját normalitásukat, márpedig ezt csak a normálisok tudják.
Egyébként a változás a gondolkodás változását generálja, és ez fordítva is igaz.
Szerkesztette: @Attila - 2013-01-30 15:34
Kevesen képesek igazán a változásra, én úgy vettem észre. A többség visszaeső, még ha képes is az illető meglátni a saját lelki nyomorúságát, betegségét, rossz szokását, nagyon nehéz ezen változtatni végleg. Nap mint nap találkozok ilyen emberekkel, akik a változást áhítják, de visszaesnek és maradnak ott, ahol voltak. A változás/változtatás látszata és a tényleges változás között óriási a különbség, ahogy írtad a gondolkodás megváltozása kell hozzá, az pedig keveseknek megy.
Olyan mint a dohányzásról való leszokás. A leszoktam, de még elszívok egy-két szálat, és a soha többé nem szívok el egy szálat sem között ÓRIÁSI különbség van. Könnyű az előbbiről azt hinnünk, hogy a változás, közben csak az illúziója.
Lényegében erről beszél a Szendi. Ha valaki rosszul csinál valamit, nem segítesz rajta ha ezzel szembesíted, legfeljebb még pocsékabbul érzi magát. Valószínűleg azért csinálja rosszul, mert nem tanulta meg, hogy kell jól csinálni. Ha segíteni akarsz, akkor erre kell megtanítani.
Persze mindig könnyebb valakit megítélni, mint megérteni, és segíteni a megoldásokban még nehezebb. Csernus is a könnyebb utat választja, nem véletlenül, mert számára ez népszerűségben kifizetődő.
Igen, hát régen voltak a normális emberek meg a falu bolondja. Aztán itt kimerültek a kategóriák. Manapság már ez nem így van, és ami a vicc az egészben, hogy ténylegesen meg is jelentek ezek a tünetek. Én a "műanyagiparnak"( más néven élelmiszeripar) is tulajdonítom ezt a megváltozott agyi kémiai egyensúlyt meg a direkt agymosásnak. Az a baj az egésszel, hogy az a milliárdos világúr, aki a mi hülyítésünkből éldegél szépen, ugyan úgy beszedi ezeket a gyógyszereket mert már nem bírja a nagy stresszt. Így tehát még azt se lehet mondani, hogy van a földkerekén egy normális, aki még tisztában van hová tartunk és mi lesz ennek a vége!
Csernushoz visszatérve, nekem az a bajom, hogy ő egy színdarab, ami jól összefoglalja az élet nagy kérdéseit, de ennyi! Az előadásnak vége, mindenki hazamegy és másnapra elfelejti a dolgot. Megoldást nem kínál mert nem is teheti, mert nem személyre szabott. Igazi eredményt szerintem csak egy személyre szabott terápiával lehet elérni, mivel ugyan azt a problémát is teljesen másképp értelmezzük, ahány ember annyiféleképpen. A megoldás meg aztán még személyre szabottabb, sok összetevős egyenlet!
Végül is így működik az evolúció, egy bolond világban a bolondok maradnak életben. Ja, hogy normális világot szeretnénk, na, az a feladat már rég a körmünkre égett.
Személyre szabott kezelést egy pszichiátertől hiába is vársz. Ideje sincs rá, és többnyire tudása se. De a gyógyszert felírja, amitől aztán vagy rosszabbul érzed magad vagy jobban, de egy biztos, hogy a gondodat nem oldja meg, csak tetézi. Esetleg befizethetsz terápiába pszichológushoz jó sok pénzért, ott van némi esélyed, ha kifogtál egy jó terapeutát. Az élelmiszer kérdése legalább ilyen súlyos. A civilizációs betegségek döntő többsége a helytelen táplálkozásból ered. Egy cikk a hivatalosan ajánlott étrendről: http://www.tenyek...gsagai.php
Alapok. A szándék. A cél.
Ugyan az a probléma ezzel a videóval is. #9. Mi a célja az elkészítésének? Feltár valamit, ez ok, de vajon a Scientologia egyház, aki létrehozta vajon tényleg jobbító szándékkal tette ezt? Nem azért, hogy a címbeli "tébolymarketing" tortából neki is jusson egy szelet?
Picit összefoglalok. (az elején ez kimaradt). A másik (színelméletek) fórumtéma egy pontján fölmerült probléma: "önismeret hiány".
Ehhez kapcsolódott (még ott) egy másik: van olyan eset, hogy "VAN önismeret, még sincs változás".
Ezen a ponton nyitottam meg ezt a fórumtémát.
Ahogy nézem arra keressük a választ ezen belül leginkább, hogy valódi változást, a gondolkodásbeli változást HOGYAN lehet elérni.
Különböző módszereket nézünk ERRE.
Ahogy én nézem a módszerek egy része "feltáró jellegű".
A feltárás hozhat e eredményt?
Atti ezt mondja a "Csernus jelenségről"
"mindenki hazamegy és másnapra elfelejti a dolgot. Megoldást nem kínál mert nem is teheti, mert nem személyre szabott."
Valóban elfelejti? Valóban nem személyre szabott?
Ebben a "terápiában" (nem az előadásokról beszélek)(én inkább célzott beszélgetésnek hívnám ) a résztvevő embert sokk éri.
Egy ilyen sokkot csak úgy lehet előidézni ha figyelek rá.
Ide kell eljusson: "Ő a felelős azért amilyen állapotban van, és nem más, nem a világ, vagy egy másik ember"
Ezzel párhuzamosan megtapasztalja, hogy nem következnek be dolgok amitől fél.
Ez két dolog, Mindkettő személyre szabott és és mindkettő sokkoló. Ezek egyike sem elfelejthető. Csernus valóban nem kínál fel semmiféle "személyre szabott megoldást", aminek az az oka, hogy azt magának az embernek kell kitalálnia. Otthon. A két sokk nem elfelejthető hatása mellett.
Csernusénál ennél sokkal erősebb sokkok is vannak, és sokkal kontrollálatlanabbak, gondolok itt mondjuk Castaneda öreg indiánjára (amiket szintén jónak gondolok)
Abszolút nem érzem rossz dolognak szembesíteni valakit azzal amit rosszul csinál, és abszolút jó ötlet azt mondani neki, hogy nem fogok neked jó alternatívákat kínálni, mert azt NEKED kell megteremtened.
Én ezt az utat sokkal járhatóbbnak tartom mint a Szendi féle utat.
Szendi (pl az idézett cikkében) elemzi, hogy hogyan van kódolva a csalás különböző szinteken a világban és az
emberben. Ez egy egyoldalas írás, logikailag és tartalmilag teljesen rendben van. Az egész oldal 90 százaléka ez a levezetés. Utána jön az, ami le lett vezetve: "Lehet csalás nélkül élni? - Nem" (mert hogy belénk van kódolva, legfeljebb különböző mértékben ellenállni neki)
Ha nekem kellene ebben a témában cikket írni, akkor 90 százalékban azzal foglalkozna, hogy éppen úgy mint a "csalás", a világ minden szintjén kódolva vannak csalás mentes folyamatok, és ELENYÉSZŐ azok száma, amelyek "csalás logikájúak". Tehát az összes Szendi által is említett szinten, plusz még kitérnék rá, hogy az emberben vannak olyan "tiszta" szintek, ahol nincs kódolva semmi, és rajta áll, hogy oda mit másol be, csalás mintát vagy nem csalás mintát.
A "rajta állt", a "döntést" meg jól aláhúznám.
Az a gondom a Szendi cikkel, hogy az még rendben van, hogy feltárom a csalás működést, mintáit, de vagy azért, mert nem ismerem, vagy azért mert ezzel célom van (sokkal inkább erre gondolok) "elfelejetem" leírni a világ egy jelentős ide vonatkozó (ugyanakkora, vagy sokkal nagyobb jelentőséggel bíró) részét, ezáltal az egész egyoldalúvá válik, és persze miután egyoldalú, és nem kettő, a "döntés" kérdése már fel sem merül. Az ember egyéni döntése.
"Persze, vannak, akik hajlamosabbak a csalásra, és vannak, akik jobban ellent tudnak állni. Az is nagy kérdés, akik ellenállnak, azok miért teszik. Talán, mert nincs kísértés? Vagy túl nagy szorongással járna a csalás? Vagy tudják magukról, hogy rosszul tudnak hazudni? Esetleg nem tudnának fájdalmat okozni a másiknak. Akárhogy is, a csalás lehetősége mindenkiben ott lapul, legfeljebb valamilyen okból nagyobb benne az ellenállás."
Ez itt a cikk maradék 10 százaléka. Íme Szendi elképzelése arról, hogy milyenek az ember "motivációi" a nemcsalásra. Tehát összefoglalva Szendi "elképzelését": Van az ember, aki tökéletesen ki van szolgáltatva mindenféle szinteken jelenlévő csalás kódoknak, ennek alternatívája nincs, ezeknek legjobb esetben is csak ellenállni tud, azt is valami elég véletlenszerű és esetleges különös motiváció okán.
Én úgy érzem te úgy írtad ezt, hogy TE majd megoldod magad a problémádat, neked kell eldöntened melyik utat választod, ami így is van, de ha nem kapsz néha "értő" segítséget, akkor az életben nem találsz rá a helyes útra. Még így is nehéz ha alapból van valami bajod, ami pont ezt az elfogadást gátolja meg. Szerintem.
Egyébként egészen pontosan beletaláltál a lényegbe:
Mivan akkor, ha a "csalás-minta" (erre arra való átörökítése után) éppen a "Változásért felelős szervet " fertőzi meg?
Egyébként az hogy itt pszizchológusok munkafolyamatait nézzük, egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenki beteg
Én természetesen az vagyok. A másik az hogy mindennek van talán olyan vetülete ami lehetséges hogy közérdeklődésre is számot tart.
Na most egy kicsit izgalmasabb dolog jön, nem az LSD-ről lesz szó, hanem szándékok természetéről -
(Aztán ha mégse illik ezt a szót leírni az oldalon akkor majd kimoderálod)
Feldmár András:
"Én nemcsak LSD-t nem javasolok senkinek, én általában semmit sem javasolok senkinek. Nem erről szól a terápia. Azokban a pillanatokban, amikor úgy néz ki, úgy látszik, hogy most ez jön, hogy az illető be akar venni LSD-t, akkor tulajdonképpen az az ő elhatározása, és akkor engem végeredményben arra kér, hogy egy bizonyos időpontban beveszi az LSD-t, és akkor szüksége lesz rám, hogy legyek vele. Tehát tulajdonképpen énnekem nem kell mást tennem, mint amit bármikor máskor teszek. Én vele vagyok. A terápiában is csak vele vagyok.
Az egyetlen dolog, amit én adni tudok egy olyan helyzetben, az az, hogy én ismerem azt a területet, ami kinyílik az embernek, amikor LSD-t bevesz. Tehát én olyan vagyok, mint egy bába, aki már százával látott nőket szülni, újszülötteket és nem fél attól, hogy mi történhet. Tehát tulajdonképpen ez az egyetlen dolog, amiért engem hívnak, hogy legyek valakivel, aki éppen ezt akarja csinálni, mert én nem félek attól, hogy mi történhet, mert én már sok mindent láttam és sok mindent tapasztaltam. Ismerem azt a területet, ami kinyílik az LSD hatása alatt. Tehát nem veszítem a kapcsolatot a másikkal még akkor sem, hogyha ő egy más tudatállapotban mozog, mint amiben általában találkoztunk.
***
Tehát az történik, hogy tudat alatti, amik normálisan tudat alatti dolgok, amik történnek bennünk és velünk, az tudat fölé kerül. Tehát egyszerre rájövünk arra, mi megy végbe bennünk. Az LSD tulajdonképpen semmit nem csinál, csak megváltoztatja azt a vonalat, ami alatt általában nem tudjuk, hogy mi történik. Az a vonal lejjebb megy és egyszerre rájövünk arra, hogy mi minden történik bennünk. Mindig! Nem az LSD miatt. Az LSD csak megengedi, hogy kitáguljon az embernek a tudata, hogy észrevegyük azt, hogy tulajdonképpen hogyan határozunk el dolgokat, miért vágyunk olyan dolgokra, amikre vágyunk, miért nem vágyunk más dolgokra, miért éppen szexuálisan vonzódom valakihez és nem valaki máshoz. Ez mind nyilvánvalóvá tud válni. De mindenkinek az élménye új és más! Tehát neki nem lehet sok mindent mondani róla, mert teljesen egyéni. Ugyanígy, mint nem tudok általában a terápiáról beszélni, nem tudok általában az LSD-terápiáról beszélni sem.
***
Az LSD, az tulajdonképpen csak egy mechanikus dolog. Az nem egy organikus dolog Nem olyan, mint az Ayahuasca. Az LSD olyan, mint egy villanykapcsoló: föl és le on and off. Az tulajdonképpen, miután az LSD-t beveszi az ember, tizenöt perc múlva már nincs is a szervezetben. De az elég ahhoz, hogy egy-két kapcsolót föntről letegyen vagy lentről föl. És akkor körülbelül nyolc-tíz órába telik, amíg a kapcsolók visszamennek oda, ahol voltak eredetileg.
Egy terápia szempontjából mindkettő, az Ayahuasca és az LSD is, néha úgy tűnik, hogy éveket tud... évekkel tudja lerövidíteni azt a folyamatot, ami szükséges ahhoz, hogy fölébredjünk."
Én mindig leegyszerűsítem a dolgokat! Megpróbálom a világot bináris kóddal leírni. Az embereket is! Vannak igaz(1) és hamis(0) emberek. Meggyőződésem, hogy születésünkkor ez eldől. Ez nem azt jelenti, hogy egy igaz ember nem tehet rosszat vagy egy hamis nem tehet jót, de alapból teljesen különböző a belső motivációjuk. De!!! Az igaz ember mindig igaz marad, a hamis mindig hamis, bármit is tegyen bárhogyan is akarjon változni, bármilyen irányba. Egyébként ez nálam döntésekkor működik, nagyon pontos ez a módszerem. Felteszem magamban a kérdés, igaz vagy hamis? Csak egy válasz van, az alapján be tudom sorolni az embert. Na és ezek alapján el tudom azt is dönteni, hogy tőle el tudok-e fogadni, mit fogadok el, mennyit?
Sajnos a feltárt dolgok túl durvák ahhoz, hogy csak azért átsiklódjunk felette, mert valakinek érdeke feltárni azt. Nem tudom, hogy a film készítőjének mi a célja, nekem a dolgok megértése. Nagyon nem rokonszenvezek az említett egyházzal, de a C-vitamin se lesz kevésbé hatásos, mert Lenkei doktor az ismert scientológus ajánlotta. Persze a vallásilag érzékenyeknek lehet más forrásból is tájékozódni. Egy másik példa a sokból: http://www.antide...zelyes.htm
Összefoglalásod inkább ragaszkodásnak tűnik előfeltevésedhez. Amit Szendi nem ír le a cikkben azt persze lehet kritizálni, kérdés minek. Az időjárásról se írt, pedig az is egy fontos kérdés. Ami viszont benne van, az megállja a helyét, még ha nem is szimpatikus, mert rombolja sokak illúzióját. Ha jól emlékszem erre utal is az utolsó mondatában. Nyilván terjedelmi okból se lehet egy cikkben mindent érinteni. Ha a könyveit is olvasod, már teljesebb képet kapsz, és a hivatkozásoknak is utána nézhetsz, hogy milyen munkák alapján vonja le a következtetéseit. Itt vissza is tértünk az alapokhoz, másokkal ellentétben ugyanis Szendi munkái a tudomány eredményeinek metaanalízisén alapulnak.
Feldmárban már jobban kiegyezünk. Ő nem bánt senkit, mégis eredményes.
Én azért akkor sem tudok azzal egyetérteni (Még mindig a Szendi cikk) hogy van egy probléma, és az a probléma éppen az hogy A és B dolog közül választhatok e, akkor úgy írjam le a problémát hogy van az A dolog, és említést sem teszek a B dologról meg a választásról, ellenben leírom azt hogy milyen az A dolog természete, és a problémának meg kinevezem azt hogy az A dolog természeténél fogva nem választható, hanem kötelező érvényű. - Bármi is lenne a cikk tárgya, ez lenne vele a problémám. (Most mondjuk a "tárgy" elég fontos, de ez sem ad okot arra, hogy előfeltevéseim legyenek)
De kíváncsivá tett mostmár ez az ember és olvasni is fogok tőle... (a különböző táplálkozási dolgokkal kapcsolatos véleményét régebben olvastam, pl búza)
Szerkesztette: nordwick - 2013-01-30 23:19
Előfeltevésed például az, hogy van ez a B dolog, de ha jobban megnézzük azt a B-t akkor nagyon A-nak tűnik, persze B-s szemüveggel az A is lehet B.
A téma egy kicsit tágabb kontextusba helyezve: http://www.tenyek...olucio.php
#20
Na lassan lassan közeledünk a téma címéhez
Változás. Akkor állításod szerint aki változik (teszem föl sikerül neki) akkor csomó mindenben változik, meg sok mindenben nem ... pl ebben a 0-1 tulajdonságában nem, mert az nem változtatható, de lehet hogy még van egy csomó minden ami nem változtatható.
Az egyébként nem egy rossz dolog ha az ember tisztában van vele, hogy miben akar változni, és miben nem. Miben lehet és miben nem.
#23 Miután a cikk nagyon jól körülírja az A dolgot, ("csalás minta" ) ahogy olvassa az ember, arra vár, hogy eljussunk arra a pontra mikor ezek tárgyalása befejeződik, és elkezdődik ugyanilyen alapossággal a "nemcsalás minták" tárgyalása, miután ezek nagyon konkrét dolgok minden területen amit érint a cikk, a konkrét (mondjuk úgy közismert) dolgok felsorolását várja...
A rendszerek, rendszerműködések egy nagyon kicsi területe van csak érintve, kiragadva. A játékelméletben pl alapvetően "csalás lényegű" stratégiák egy parányi fejezet ahhoz képest amennyi alapvetően más lényegű stratégia van...
Bejelentkezés
Hozzászólások
