Sokak kérdésére felelve írom, hogy a felhőimet és nem csak a felhőimet,de a vizeimet is az ujjaimmal festem. Kizárólag ujjakkal.
Ha igyekezetem nem hagy cserben, és megtanulom hogy kell videóra felvenni a festési technikát, abban a pillanatban itt a Pemzlin megjelenitem. Sajnos teljesen béna vagyok a felvétel készitésének tekintetében.
Második témám lenne, szintén az olajjal festők részére, hogy vajon ki mivel higítja a festéket és mennyi idő alatt szárad a kép ?
Ugyanis láttam, hallottam és alkalmazok is néhány keverési arányt, melyek befolyásolják a száradás időtartamát és nem változtatják meg a kép ill. a festék korállóságát ill. minőségét.
Na ez jó kérdés. Majd az olajszakértők megválaszolják mert én is küzdök ilyen gondokkal, érdekelne. Én keveset festettem olajjal eddig és visszatérő problémám a kifakulás. Én lenolajat és festőszert keverek össze, ha van akkor rakok bele egy pici szikatívot is. Viszont az ujjal festést el se tudom képzelni.
90 százalékban én is az ujjaimat használom.
Az én technikámban szinte alapvetően fontos ez, pláne, hogy a mozdulatokon túl a "kézmeleg" is fontos...
de régen is íg voltam ezzel, bármilyen technikánál a kéz ...nagyon közeli (alkotó közeli)
A gyerekeim is ha festenek ... nem vízfestékkel szőröznek hanem 2 méteres csomagolópapírokat "takarnak be" mindenféle dolgokkal (kézfestéktől a temperáig).
Szerintem AZ nagyon jó lenne ha erről videok lennének.
Én is ezen dolgozom... a magam technikája kapcsán...
Nordvick nagyon érdekelnek a képeid, felfedeztem az ujjaiddal történő munkát. Örólök, hogy a pasztellel is lehet ilyen alkotásokat késziteni. A kéz melegére még nem figyeltem fel, de most hogy irtad kiváncsivá tettél. De gondolom hogy ez inkább csak a pasztellnél számit.
Régebben én is sokat használtam az ujjaimat. Öööö...namáááár!!! Komolyan! ) Na!!! Szóval mikor még az olajjal nem is találkoztam, 15, 16 éves korom környékén. Szénnel rajzolgattam (legtöbbször a saját kezemet), és az ujammal meg tónusokat, árnyékokat gyártottam. Aztán az olajnál is alkalmaztam ezt a mókát, és nagyon tetszett a dolog. Úgy valóban egész máshogy érzi az ember a képet. Szinte benne vagy, nem pedig előtte. Manapság a késes technikánál kapom el egyre többször ezt a láthatatlan, 3 dimenziós érzést, és gondolkodás nélkül dolgozik a kezem (benne meg a kés).
Emlékszem, az ujjas módszernél nagyon sokat vesződtem, hogy alaposan lemossam a kezem, olyan festékes lett mindig. Aztán egyszer, mert akkoriban dolgoztam egy szoláriumban, na és ott egy napon az jutott vissza a fülembe, hogy Niki koszos kézzel jött be dolgozni... Utána, egy időre elment a kedvem az ujjas festéstől... :,(
Viszont jó esélyt látok arra, hogy egy szép napon feldolgozzam e traumát!!!
Olajfestéket én maximum lenolajjal higítom, de sok esetben úgy használom, ahogy kijön a tubusból. Legtöbbször a színeket is a vásznon alakítom és nem előre keverem ki. Kifakulással még nem találkoztam. Olyan problémám viszont volt többször, hogy a sötét részek fényfoltossá váltak. Tehát volt ahol jobban csillogott a megszáradt kép, mint máshol. Ez az egyenetlen lenolajtól volt. Néha most is van, de a végén egy matt lakk megoldja a problémát. A száradás nálam nem tart túl sokáig, mert vékony rétegben festek.
Én már 2 éve lemondtam az olajról, csak a nyűg volt vele. A száradás nálam is gyors volt. Ha papírra festettem, másnap már megszáradt, nagyon sok hígítóval festettem, amit a papír beszívott, persze alapozott faroston sokkal lassabban.