Ezt a témát igazából már elkezdtem - a légkör fényjelenségeinél (tudomány/scifi), de ide akarom átcsoprtosítani.
Azt egy egész konkrét dolog indította el: Atti zuhanyos képe.
Plusz az hogy ez az egész egy hihetetlenül izgalmas probléma. Ezer tekintetben.
A pasztell része az egyik, és legfontosabb.
A paszetell az, amivel megoldható rengeteg máshol EGYÁLTALÁN NEM, vagy igen körülményesen eröltetetten, erőszakosan, rengeteg fölösleges, és reménytelen munkával megoldható dolog. A pasztell (nem csak a Neocolor II TERMÉSZETES módon oldja meg ezeket a dolgokat.
Ezek a dolgok IGÉNYEK.
Az kell mondjam, emberi igények, de hozzátenném modern festészeti igények is, korkihívások, válaszok ezekre a kihívásokra.
Jó az hogy ezek a kihívások a a festő belső késztetéseivel találkoznak, jó hogy ez egy, és a ami a legjobb, hogy valós válasz adható ezekre. Technikai válasz, a pasztell válasz.
Jócsomó mindenre.
Válasz például a hiperrealizmusra. Véleményem szerint REÁLIS választ az olajfestés technikalilag erre nem tudott adni.
Nem tudott adni a grafika sem.... hiába a grafikai portálok rendkívüli tehetségei, és az ő rendkívüli fáradságos munkáik.
Hogy mindez érthető legyen, egy nagyon egyszerű menetrendet fogok követni:
A felfetődött problémát szeretném körüljárni:
Rajzoljunk le egy bármit, amit egy vékony átlátszó réteg borít be (egészbe, vagy részlegesen)
Vízes test, lakkozott tárgy... ezek ugyan az a probléma.
Már ki is találtam a menetrendemet, nagyon egyszerű dolognál kezdem: utcakövön van egy pocsolya, ezt rajzoljuk le.
Ez a legegyszerűbb eset eszméletlen bonyolult... első körben rendet vágunk a rengeteg adódó fénytani jelenség közt... valamint rögtön ennél a legegyszerűbb esetnél világosan rámutatunk arra, hogy olaj festékkel, grafikailag, vagy digitálisan miért lehetetlen ezt megrajzolni, pasztellel pedig miért lehetséges.
Aztán tovább megyünk, - maradunk a síkbeli pocsolyánál-, de fényforrást helyezünk el a térben.
A harmadik esetben a vízzel (lakkal) borított felületnek görbületet adunk.
Na eddig gondoltam át.
(Már csak egy lépés van ezután )
---
Próbálom még egyszer a késztetéseimet megfogalmazni.
Az első az az, a mit a légkörfizikai cikk is elmond: "az hogy valamit meg is értünk, egyáltalán nem jelenti azt hogy a későbbiekben ne tudnánk élvezni."
A MEGÉRTÉS ennél jóval izgalmasabb: ha megértjük hogy valami hogy megy, hogy működik: az ember szárnyakat kap.
Fejből, kitalációból lerajzolni tökéletesen egy ennyire nehéz optikai jelenséget? Vagy ha fotó alapján is rajzoljuk, akkor is érteni hogy mi miért olyan? És a harmadik...amivel kezdtem: megérteni, hogy egy eszméletlenül "korrekt" "valóság-közeli" eszköz (a pasztell) van az ember birtokában ...
---
Egy pocsolyánál fogom kezdeni Olyan mint egy állatorvosi ló, majdnem minden rajta van ami első körben érdekes. http://www.csanal...M/pcs1.jpg
Na igen! Ha megértjük, hogy működik a dolog! Ehhez az is kell, hogy egy olyan eszköz legyen a kezünkben, amivel magabiztosan bánunk. Itt van előttem a falamon 6 db pasztellképem, és közöttük a zuhanyos, ami iszonyúan kilóg a sorból, azzal a vizes felülettel. Érdekes volt rajzolni mert úgy álltam neki, hogy meg tudom csinálni, viszont azt nem tudtam miként. Aztán menet közben rájöttem, hihetetlenül finom árnyalatokkal illetve a narancsos-vöröses bőrön egy világosabb kékes-zöldes krétával, a megfelelő helyekre húzott alig látható réteggel. És a fehér csúcsfényekkel, amikbe kevertem egy pici kéket is. Izgalmas dolog és valóban nagyon nehéz megcsinálni, akár azt a pocsolyát, amit választottál.
"Na igen! Ha megértjük, hogy működik a dolog! Ehhez az is kell, hogy egy olyan eszköz legyen a kezünkben, amivel magabiztosan bánunk."
A "Ha megértjük, hogy működik a dolog!" Ezzel egyetértek, és ezért jutott eszembe, ezt muszáj megírnom.
De a következő része a gondolatodnak "Ehhez az is kell, hogy egy olyan eszköz legyen a kezünkben, amivel magabiztosan bánunk." már nem fontos, nem is lesz része az "előadásnak"...
Ez fontos különbség... a JELENSÉG megértése szerintem elégséges feltétele annak hogy jól le lehessen rajzolni, akár 0 technikai tudás birtokában is - és lehet valaki eszméletlenül tisztában a saját technikájának: ha a JELENSÉGET nem érti, képtelen visszaadni festményben azt.
Ezt nagyon szeretném hangsúlyozni.
Igazából az egész dolgot itt egy grafitceruzával néhány mórickarajzon meg tudom mutatni. Odáig kell eljutni, hogy se fotó, se semmi, fejből egy ilyen szitut valaki kitalál, és megfesti. És jó lesz. A prof irta valamikor.... régen hogy a asszem léggömbök voltak, elképzeli, hogy milyen lehet....
Na ez az elképzelés hogy jó legyen.
Egyébként....
Ha ez az elképzelés már jól működik, és az ember fotóról dolgozik, akkor az történik, hogy a fotó be akarja csapni, de nem sikerül neki....
Szerintem más dolog elképzelni és más kifejezni, ha nem tudom kifejezni mert az eszközeimmel nem megy, akkor igen is fontos az eszköz. Én egész életemben rajzoltam, leginkább 3D-s tárgyakat a térben és csillanásokat és pocsolyákat is, de nem tudom, hogy egy ilyen zuhanyozós jelenetet pl. ceruzával miként tudtam volna megoldani. Ezzel a krétával nekem sokkal egyszerűbb volt. Fontos az eszköz is és érteni is kell egy effekt működését.
Én csak az effektbe megyek bele...
... lehetőleg jó alaposan...
(szerintem jó ötlet... nem találtam sehol ilyenre példát - próbáljuk ki)
A technikai megvalósításokra csak olyan szempontból fogok kitérni, hogy miért nagyon egyszerű (természetes) pasztellel, és miért nagyon komplikált (erőnfeletti vállalkozás) bármi mással.
És akkor bele is kezdenék