Fórumozó tag
Hozzászólások: 65
Regisztrált: 14.04.11
|
A felszíni vizekről 1996-tól gyűjtött és a saját szerkesztésű dolgaimat (saját megfigyelt adatok táblázatban, fotók) helyezem fel ide. Illusztrációk is lesznek főleg fotókkal alátámasztva de lehet még egy-két rajz is vagy ábra.
Nagyon sok mindent ezekből a témákból tanultam meg és ezt a rengeteg hatást még az "elbeszélő" grafikákban is alkalmazni tudtam.
A Csincse övcsatorna vízrendszere, a Déli-Bükk és a Borsodi-Mezőség vízgyűjtő alegység
1. Jellemzés
A Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén található Csincse övcsatorna kisvízfolyás a D-DK-DNY-i Bükk vizeit gyűjti össze. A Csincse tágabb értelemben a Duna folyam, illetve a Tisza folyó, szorosabb értelemben pedig az Eger patak kisvízfolyás vízgyűjtő területéhez tartozik. Ez utóbbi Négyes községnél jobbról felveszi a Csincsét, majd a Tisza felől érkező Nyárád-érrel és a IX. sz. öblítőcsatornával egyesülve Kis-Tisza néven, balról még felvéve a Laskó patakot, a 412 fkm-nél torkollik a Tiszába. Nyáron a Kis-Tisza szakasza a Tisza-tó (régebbi nevén Kiskőrei-víztároló) által vízzel borított terület. Az Eger vízrendszerének legmagasabb pontja egyben a Bükk hegység legmagasabb csúcsa az Istállós-kő (959 m).
A Nagy-Csincse (a Csincse-patak Kis-Csincse alatti szakaszának az elnevezése) és a Kácsi-patak egyesülésétől kezdődő kisvízfolyás Csincse övcsatorna néven, mesterséges víztestként lett nyilvántartva.
A Csincse és mellékágai a Déli-Bükk előterében, viszonylag bővizű karsztforrásokból erednek kb. 200 m tszf. magasságban. A vízgyűjtő nagyjából ovális alakú, centripetális jellegű: a síksági szakaszok hosszan benyúlnak a dombságok völgyeibe.
A patakok forrásai vízgyűjtőjük adottságai miatt jó minőségű és még kisvízkor is állandóak. A források vízbőségét jól szemlélteti, hogy a Kácsi-patak vize még a XIX. század végén is mintegy 10 vízimalmot hajtott, azonban a forrásokra vízkivételi művek épültek (pl. a Kácsi-, Sályi- és Geszti-patak), emiatt az utóbbi évtizedekben a patakok vízhozama a töredékére csökkent. A források közül a Kácsi-patak "hideg" és "meleg" forrásai (194,8 m tszf. eredő források átlagos vízhozama 80, illetve 44 liter/sec), valamint a Sályi-patak "Vízfő" forrása (200,3 m tszf. magasságban előtörő forrás átlagos vízhozama 73 l/sec) a legjelentősebbek. A Csincse-patak a "Remete-kút" forrásból születik és végigfolyva az azonos nevű völgyön víznyelőben tűnik el, majd a Vár-hegy tövében a "Kis-kút" forrásból előbukkanva ismét a felszínen folytatja útját. Ezeken kívül még számos forrás található, de ezek elenyésző hozamúak és sokuk csak időszakos jellegű.
A Kácsi-, Sályi- és Csincse-patakok vízgyűjtője a forrás felett még messze benyúlik a Bükkbe (1. és 2. ábra). A patakok vízgyűjtője többnyire karsztos. Az árvizek általában késleltetve követik a hóolvadást. Nagyobb esőzések során azonban az év bármelyik időszakában kialakulhatnak kisebb-nagyobb árvizek. A vízgyűjtő terület legmagasabb pontja a Kőlyuk-galya 720 m magasságig emelkedő csúcsa a Bükkben.
Korábban a Bükkalja patakjai nem alkottak egységes vízhálózatot, hanem az Alföld mocsaras, ingoványos területein szivárogtak el. A kisebb vízfolyások többnyire kicsik és időszakos jellegűek, valamint a meder törmelékei között elszivárogva el sem jutnak a Csincséig (pl. a Lator-patak Tard alatti szakaszán fokozatosan veszít vizéből, majd eltűnik a meder törmelékei között; a Réti-patak csak a nagyobb esőzések, hóolvadások árvizei során jut el a Kácsi-patakig, stb.). Számos vízfolyás síksági szakasza csatornázott és a Borsodi-Mezőség (~ 800 km2, 90-130 m tszf.) területén csatlakoznak a Csincse övcsatornához. A völgyek a Bükkalja (~720 km2) dombság jellegű (130-480 m tszf.) vidékén szinte párhuzamosan, nagyjából É-D irányban húzódnak, melyben a vízfolyások dél-délkeleti irányban haladnak az alföld felé. A vízfolyások szakaszaira a Bükkalján természetes állapotok jellemzőek. Azonban a nagyobb esés ellenére nem feltétlenül gyorsabb folyásúak mint a síksági szakaszokon (ennek a csekélyebb vízhozam is oka lehet), medrük általában növényzettel sűrűn benőtt amely akadályozza a víz áramlását. A patakok a magasabb térszínekről lefelé haladva egyre szélesebbekké és mélyebbekké vállnak (⇨2.1. táblázat). Ezeken a szakaszokon a legnagyobb a növényzet borítása. A patakok vízhozamát a talajvizek és a mederben feltörő források is táplálják, de a kifolyás vagy az elszivárgás útján veszíthetnek is vízmennyiségükből, esetleg el is apadhatnak (mint a már fentebb említett Lator- és Réti-patak).
A nagyobb vízfolyások: Nagy-Csincse, Geszti-patak, Kis-Csincse, Kácsi-patak, Sályi-patak, Lator-patak, Tardi-ér. Utóbbi kettő alsó szakasza is csatornázott.
Számos mesterséges csatorna is található a vízrendszer területén (Repcsényesi-, Baglyosi-, Tilaji-csatorna, stb.), melyek a belvizek elvezetésére szolgálnak. Árapasztó és öntöző csatornák a Csincséből kiinduló Rigós, Ecsér I.- és Szomollói-csatorna. A csatornák vizét (a Rigós kivételével) a Tiszavalki-főcsatorna gyűjti össze és vezeti a Tisza-tóba Tiszavalk községnél.
A bükkábrányi Mátra Erőmű Zrt. réteg- és talajvíz kitermelése során bevezetés történik a Geszti-patak rendszerén keresztül a Csincse övcsatornába, melynek vízhozama így jelentősen megnövekedett. Nagyobb vízkivételek az alábbi helyeken történnek: kácsi források és a sályi "Vízfő" forrás (Mezőkövesd és körzetének ivóvíz ellátására), Geleji-víztároló (öntözés, halászat, árvízenyhítés céljából).
Az árvizi károk a egyenlőtlen, rossz mederviszonyok következtében igen súlyosak is lehetnek (Nagyobb árvizek évei: 1941, 2000, 2006 és 2010) ugyanakkor aszálykor jelentős vízhiány is felléphet a nagyon ingadozó vízjárás következtében.
2. A víztestek adatainak meghatározásáról röviden
A Csincse és a mellékágainak vízgyűjtő terület adatai 1:100000 méretarányú topográfiai és 1:10000 méretarányú katonai térképek segítségével, a vízhozam adatai helyszíni mederkeresztmetszet/folyási sebesség számítások mellett a domborzati viszonyokból, a kőzetminőségből, a növénytakaróból, a vízgyűjtők magassági és lejtési szögéből, a csapadékból adódó lefolyás alakulásával lettek meghatározva. A helyszíni vízhozam mérések 2006 és 2008 között történtek, egyes vízfolyások esetében (Csincse, Geszti-patak, Kis-Csincse, Kácsi-patak, Sályi-patak, Réti-patak, Nád-ér, Tardi-ér) hetes ciklusokban.
2.1. táblázat. A vízgyűjtő legnagyobb kisvízfolyásainak a hidrometriai adatai az egyes vízmércéknél
(Adatok: Tóth Arnold, 2006; - Forrás: saját szerkesztés)
C = kód; R = víztest neve; S = vízmérce neve; T = a vízmérce távolsága km-ben a Csincse övcsatorna torkolatától, a 0 fkm-től; M = a vízmérce tengerszint feletti magassága m-ben; L = a vízfolyás szélessége cm-ben; D = a vízfolyás átlagos mélysége cm-ben; VM = a vízfolyás átlagos folyási sebessége m/sec-ban; E = a vízfolyás átlagos esése cm/km; Q = a vízfolyás évi átlagos vízhozama l/sec-ban (Periódus: 2006-2008); A = a befogadó neve;
* Az adatok csak az összehasonlítás miatt szerepelnek a táblázatban; Bejegyezés: Mezőkeresztes, 2010 október 26.
C R S T M L D VM E Q A
AAB776 Csincse Négyes, torkolat 0,00 90 700 160 0,3 20 900,0 Eger-patak
AAB776 Csincse Mezőnagymihály, Kácsi-patak, torkolat 13,90 101 310 90 0,4 10 765,1 Eger-patak
AAA814 Nagy-Csincse Geleji-víztároló, gát 20,33 105 210 120 0,4 60 493,5 Csincse
AAB039 Csincse-patak Vatta, 3 főút, híd 31,63 121 140 40 0,3 70 136,5 Nagy-Csincse
AAA163 Geszti-patak Bükkábrány, Mátra Erőmű Zrt., torkolat 28,24 119 220 110 0,1 20 313,9 Csincse-patak
AAA163 Geszti-patak Borsodgeszt, Kertalja utca, híd 35,64 152 100 20 0,1 310 20,6 Csincse-patak
AAA774 Kácsi-patak Mezőnyárád, Sályi-patak, torkolat 25,65 112 230 60 0,3 90 233,0 Csincse
AAA774 Kácsi-patak Bükkábrány, 3 főút, híd 27,28 114 130 80 0,2 140 129,0 Csincse
AAA774 Kácsi-patak Tibolddaróc, Tompa utca, híd 33,52 146 150 60 0,4 230 115,6 Csincse
AAA355 Sályi-patak Bükkábrány, 3 főút, híd 29,09 121 160 60 0,4 60 104,0 Kácsi-patak
AAA355 Sályi-patak Sály, Sárvári utca, híd 38,10 156 170 40 0,2 210 81,6 Kácsi-patak
ABH919 Eger-patak* Négyes, 3302 út, híd 2,60 90 780 150 0,5 0 2600,0 Kis-Tisza
AAB205 Rima (Eger)* Borsodivánka, Eger-csatorna, torkolat 6,60 92 430 120 0,4 20 1700,0 Eger-patak
2.2. táblázat. Néhány szemelvény a számított és mért adatokról, valamint az eltérések %-ban kifejezve
(Adatok: *Tóth Arnold, 2006-2008; **Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, 2000; - Forrás: saját szerkesztés)
C = kód; R = víztest; S = vízmérce; F(1) = vízgyűjtő terület km2-ben (Mért adatok: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, 2000); F(2) = vízgyűjtő terület km2-ben (Számított adatok: Tóth Arnold, 2006); K(1) = a vízgyűjtő terület adatok eltérése %-ban; Q(1) = évi átlagos vízhozam l/sec-ban a vízmércénél (Mért adatok: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, 2000); Q(2) = évi átlagos vízhozam l/sec-ban a vízmércénél (Mért adatok: Tóth Arnold, 2006-2008); K(2) = a vízhozam adatok eltérése %-ban; A = befogadó;
Bejegyzés: Mezőkeresztes, 2010 október 26.
C R S F(1) F(2) K(1) Q(1) Q(2) K(2) A
AAB776 Csincse* Négyes, torkolat 430,00 430,03 +0,01 900,00 875,25 -2,83 Eger-patak
AAA947 Nád-ér torkolat 55,00 54,70 -0,55 - 86,00 - Csincse
AAA774 Kácsi-patak Mezőnagymihály, torkolat 170,00 166,50 -2,13 - 263,00 - Csincse
AAA774 Kácsi-patak Mezőkeresztes, Összekötő út, híd - 145,90 - 250,00 247,55 -0,99 Csincse
AAA355 Sályi-patak Mezőnyárád, torkolat 57,00 51,70 -10,33 - 104,00 - Kácsi-patak
AEO102 Réti-patak Mezőnyárád, torkolat 22,00 21,20 -3,73 - 12,40 - Kácsi-patak
AAA163 Geszti-patak* Bükkábrány, Mátra Erőmű Zrt, torkolat 28,00 29,80 +6,31 - 313,90 - Csincse-patak
AAB057 Kis-Csincse Csincse, torkolat 29,00 30,04 +3,56 - 32,40 - Nagy-Csincse
*A bükkábrányi Mátra Erőmű Zrt. évi átlagban 265 l/sec réteg- és talajvizet juttat a Geszti-patakon át a Csincsébe, ebből a Geleji-víztároló évi átlagban 11 l/sec vizet használ fel;
A témakör a Csincse övcsatorna vízgyűjtő rendszer vázlatszerű térképeivel egészült ki.
Az 1.ábra. térképén a vízgyűjtő területek láthatók a hozzájuk tartozó részvízgyűjtőkkel. A térkép a településeken kívül csak a legfontosabb létesítményeket (mint pl. a 3 főút, az M3-as autópálya és a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonal) ábrázolja. A települések számokkal vannak jelölve. A 2.ábra. térképe a terület lefolyásviszonyait ábrázolja. Az alaptérképek 2006-ban születtek és 2009-es évben adatokkal bővültek ki (a térképek teljes méretben: 1. ábra. és 2. ábra.)
Néhány vízfolyásról fotó is készült (1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. kép).
1.ábra. Vízgyűjtő terület - Szerk. alatt 2.ábra. Lefolyás és vízhozam - Szerk. alatt
(Készült: Mezőkeresztes, 2006/2009) (Készült: Mezőkeresztes, 2006/2009)
Megjegyzés:
- Eltérés fordulhat elő a hagyományos műszeres, pl. az ADCP eljárással történő vízhozam és folyási sebesség meghatározás, illetve más publikációkban közölt adatokhoz képest;
- A vízhozamok esetében a 2-3 %-os eltérés a megengedett ⇨ 2.2. táblázat;
- A jegyzetben a bal- és jobboldali mellékvizek betorkollása a torkolattól, a 0 fkm-től kiindulva, felfelé haladva vannak megjelölve, ellentétben más, hasonló témakörű anyagoktól, ahol a mellékvizek a forrástól lefelé haladva vannak feltüntetve;
3. A Csincse övcsatorna és a részvízgyűjtők hidrológiai adatainak jegyzéke
3.1. táblázat. A Csincse övcsatorna és mellékvízfolyásainak néhány fontosabb hidrológiai adata
(Adatok: Tóth Arnold, 2006-2008; Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, 2000; - Forrás: saját szerkesztés)
T=a vízfolyás torkolatának távolsága a Csincse övcsatorna torkolatától, a 0 fkm-től; C=a vízfolyás kódja; R=a vízfolyás neve; S = a vízmérce helye; L=a vízfolyás hossza km-ben; F=vízgyűjtő terület km2-ben; E=a fajlagos lefolyás évi átlaga a vízgyűjtő területen, l/sec-ban; Q=évi átlagos vízhozam l/sec-ban a vízmércénél (Periódus: 2006-2008); A=a befogadó neve;
Bejegyzés: Mezőkeresztes, 2010 november 01.
T C R S L F E Q A
0,00 AAB776 Csincse* Négyes, torkolat 48,00 430,0 1,50 900,0 Eger-patak
1,02 ABS570 Tilaji-csatorna torkolat 5,50 7,2 0,54 3,9 Csincse
- ABS571 Tilaji-csatorna I.mellékág torkolat - - - - Tilaji-csatorna
5,88 AAB542 Tardi-ér torkolat 14,30 41,3 0,9 37,1 Csincse
6,55 AEF540 Névtelen-1032 torkolat 4,60 8,0 0,94 7,5 Tardi-ér
11,54 ABS569 Kocsordosi-csatorna torkolat 4,70 4,0 0,93 3,7 Tardi-ér
13,55 - Zsombékos torkolat 1,10 1,1 1,0 1,1 Tardi-ér
13,85 ADZ745 Névtelen-0930 torkolat 3,90 6,9 1,29 8,9 Tardi-ér
6,96 ABS513 Baglyosi-csatorna torkolat 0,55 - - - Csincse
9,15 AAA947 Nád-ér (Lator-patak)** torkolat 28,00 55,0 1,56 86,0 Csincse
29,15 AEC991 Cserépváraljai-patak** Tard, torkolat 8,00 13,3 2,57 34,2 Lator-patak
29,15 AAA987 Tardi-patak Tard, torkolat 7,70 9,60 2,42 23,2 Lator-patak
9,15 ABS681 Szomollói-csatorna Nád-ér/kiágazás - - - - Csincse
10,23 ABS679 Repcsényesi-csatorna torkolat 3,00 - - - Csincse
13,90 AAA774 Kácsi-patak*** Mezőnagymihály, torkolat 26,00 170,0 1,55 263,0 Csincse
14,22 ABS649 Gyilkos-ér Mezőnagymihály, torkolat 7,80 18,0 0,54 9,7 Kácsi-patak
15,98 ABS680 Székaljai-csatorna Mezőnagymihály, torkolat - - - - Gyilkos-ér
21,49 - Bőgős Mezőkeresztes, torkolat 3,40 2,2 0,27 0,6 Kácsi-patak
24,02 AEO102 Réti-patak (Száraztói-völgy) Mezőnyárád, torkolat 11,00 22,0 0,56 12,4 Kácsi-patak
24,0 - Kis-völgy Mezőnyárád, torkolat - 5,6 0,54 3,0 Kácsi-patak
25,65 AAA355 Sályi-patak (Sarda-patak) Mezőnyárád, torkolat 19,00 57,0 1,83 104,0 Kácsi-patak
40,22 - Tarizsa-völgy Sály, torkolat 4,10 8,9 1,66 14,0 Sályi-patak
42,67 AAA355 Vízfő forrás (Sályi-patak) Sály (Lator út), torkolat 1,98 19,6 3,73 73,0 Sályi-patak
37,37 - Köszörű-völgy Kács, torkolat 3,00 5,7 1,91 10,9 Kácsi-patak
38,89 AAA774 Kácsi meleg forrás*** Kács, torkolat 1,01 17,0 4,71 80,0 Kácsi-patak
38,89 AAA774 Kácsi hideg forrás Kács, torkolat 1,00 13,4 3,28 44,0 Kácsi-patak
13,90 AAA814 Nagy-Csincse* Mezőnagymihály, torkolat 34,10 141,8 1,75 502,1 Csincse
20,33 ABS678 Kőkútlaposi-csatorna Geleji-víztároló, torkolat 3,60 9,0 0,55 4,9 Nagy-Csincse
24,06 AAB039 Csincse-patak * Csincse, torkolat 23,94 82,9 2,40 463,9 Nagy-Csincse
28,24 AAA163 Geszti-patak Bükkábrány (Mátra Erőmű Zrt.),
torkolat 9,00 28,0 1,75 313,9 Csincse-patak
30,44 AEF282 Arany-völgy (Névtelen-0655) Bükkábrány (Mátra Erőmű Zrt.),
torkolat 1,40 4,2 1,43 6,0 Geszti-patak
32,94 AEK301 Névtelen-0681 torkolat - - - - Geszti-patak
37,39 AEF257 Nádas-völgy (Névtelen-0624) Harsány, torkolat 1,00 7,1 1,85 13,1 Csincse-patak
41,45 - Széles-lápa-patak torkolat 2,50 15,4 4,35 66,9 Csincse-patak
24,06 AAB057 Kis-Csincse Csincse, torkolat 13,00 29,0 1,12 32,4 Nagy-Csincse
26,83 AEK343 Szék-hát (Névtelen-0736) Csincse, torkolat 6,30 5,1 0,86 4,4 Kis-Csincse
31,75 - Új-kút-völgy torkolat 3,80 3,1 1,29 4,0 Kis-Csincse
13,90 ABS587 Ecsér I.-csatorna Mezőnagymihály, kiágazás - - - - Csincse
* Csincse övcsatorna (13,9 km) + Nagy-Csincse (10,16 km) + Csincse-patak (23,94 km) = 48,0 km;
** Nád-ér (12,23 km) + Lator-patak (7,77 km) + Cserépváraljai-patak (8,0 km) = 28,0 km;
*** Kácsi-patak (11,75 km) + Kácsi-víz (13,24 km) + Kácsi "meleg" forrás patakja (1,01 km) = 26,0 km;
Szerkesztette: Arnold - 2012-09-28 17:18 |
Bejelentkezés
Hozzászólások
