Az eredmény egy torpedóromboló és teljes legénységének láthatatlanná tétele,
mégpedig a tengeren 1943 októberében. Az erõtér formája lapított gömbszerûség
volt, és mintegy száz yard (91 méter), esetleg valamivel több vagy kevesebb – ez a
Hold pozíciójától és a szélességi foktól függ – és a hajó minden oldalára kiterjedt.
Ezen a téren belül minden személy egymásba olvadt és bár voltak néhányan a
fedélzeten, akik megõrizték saját alakjukat, aztán ezek is egyszerûen a semmibe
tûntek. Az erõtéren kívül lévõk semmi mást nem láttak, csak a hajótest visszamaradt
formáját a vízben… A kísérleti hajó eredeti legénységébõl csak kevesen maradtak
meg máig, uram. A legtöbben megõrültek, egyikük a felesége és a gyermekei szeme
láttára, két másik társa jelenlétében egyenesen átment a ház falán és soha többé
nem látták; Ketten, miközben a kompaszt ellenõrizték, lángokká váltak, vagyis
megmerevedtek és elkezdtek égni, égtek tizennyolc napon át… A kísérlet
eredményesen zárult, de az embereknek csalódást okozott. Vizsgálja meg ön is a
philadelphiai újság egy kis bekezdését (a lap felsõ részén, az újság hátsó
harmadában, 1944-46 tavaszán, õszén vagy telén, NEM a nyarán) ami egy aktív
tengerészekrõl szóló tudósítást közöl az elsõ utazásuk után. Egy csapszékben
gyûltek össze, a Gin Mill vagy a Beer Joint nevûben Navy Yard közelében. A
pincérnõnek valóságos sokkot okoztak azzal, hogy szinte lemerevedtek és semmi
értelmeset nem tudtak mondani azon kívül, hogy HIHETETLEN. Azt írják, csak
leírtam, amit hallottam, a nõszemélyek együgyûek voltak…
Bejelentkezés
Hozzászólások
