A korszak igen fontos. Nem csak a működését érdemes tanulmányozni, hanem miután ez a korszak nemrég ért véget, a hatása elér a mába. Sok tekintetben. És még elég erősen hat.
Sok jelenkori jelenség érthetővé válik, ha ezt a működést megértjük.
Művészettel jelenkori kortárs művészettel kapcsolatban felmerülő kéréseinkre, melyeket idáig nem sikerült megválaszolnunk sehogysem, választ kapunk.
***
Bevezetésképp:
Kácsor Adrienn kutatásának első eredményeit a " "Kétmilliós vásárlások" : képzőművészet és politika a Kádár-korszakban - Szocialista mecenatúra 1965 és 1980 között " tanulmányában összegzi.
Ezek jórészt csak adatok. Nem értékelés.
***
"A "kétmilliós vásárlások" a Kádár-korszak kultúrtörténetének elfeledett szeletét jelentik: annak történetét, hogy a mindenben gyámkodó állam miként épített ki egyfajta szociális hálót a korszak képzőművészei számára, maga bújva a mecénás szerepébe. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja által szervezett vásárlásokat 1965-től tartották meg rendszeresen, évi kétmillió forinttal támogatva a táblakép-festők megélhetését. De kik részesülhettek ebből a támogatásból? A "kétmilliós" vásárlásokkal maguk a zsűriző művészek rajzolták meg az 1960-as és az 1970-es évek "hivatalos" kortárs kánonjának körvonalait – a korszak képzőművészeti életének ellentmondásaival, esetlegességeivel, tűrőképességével összhangban. Érdemes utánajárni annak is, hogy mi lett mára azzal a "gyűjteménnyel", amelyet eredeti értékén több mint 30 millió forintért vett meg a Művészeti Alap."