Nemrég olvastam, hogy betiltottak egy kiállítást, mármint itt nálunk Magyarországon.
Elvileg az alkotmányban benne van, hogy ilyet nem lehet, és mégis ez történt.
Utána néztem itt ott, mi volt az oka, meg, hogy milyen következményei voltak.
Egy fotóra lettem figyelmes egy kis tüntetésfélén amit a betiltás okán szerveztek, egy kisgyerek tartott egy transzparenst, amire ez volt felírva: "Azt rajzolok, amit akarok!"
Hát itt kezdtem el eltűnődni ezen a dolgon... szokás szerint axiomatikus szemmel... Ez a "művészi szabadság" valahogy nem stimmel. Először nyilván elmondja az ember a mondat tagadását, hátha az jobban hangzik "Nem rajzolhatok azt, amit akarok" De hát ez sem stimmel. ez sem igaz, mert dehogynem . Akkor az ugrott be hirtelen hogy: "Igen kisfiam, azt rajzolsz amit akarsz, DE otthon. Az már egy más kérdés hogy mutogatod."
Aztán ott van az is, hogy van e egy belső kontrollja az embernek arra nézve, hogy mit rajzol. Tehát nem külsőre gondolok.
A cipész tudná hogy mi a dolga, és eszébe nem jutna két ballábas cipővel előrukkolni. A festőnek is kellene rendelkeznie ilyes jellegű tudattal.
(És még sok mindent gondoltam... )
Szóval... én izgalmasnak találom ezt a kérdést körüljárni....
Berakom a cikket is, hogy tudjuk kiről van szó, illetve a művész honlapját is, aztán e konkrét ügyben mindenki eldönti maga. Én abszolút egyetértek azzal, amit írtál.
Cikk: http://nepszava.c...tasat.html
Így igaz mindenki azt fest,rajzol amit akar..aztán lelke rajta, ha kiviszi a publikum elé és letartóztatják érte, kiközösítik,vagy megbélyegzik.A művészi szabadság egy szép és hangzatos szlogen.Csakúgy mint a szólásé. Senki nem bújhat mögéje kajánul, a sérthetetlenség reményében. Van az átlag. Aztán vannak bátrak és vannak bolondok. És vannak dilettánsok, akik bátornak akarnak látszani és bebújnak a művészeti szabadság transzparense mögé..a művészeti szabadság egyike a legnagyszerűbb dolgoknak, aminek hiányában még mindig a barlang falát firkálná tele néhány ügyesebb kezű ismerősünk vagy mi magunk . De ennek megítélésénél résen kell lenni..
Megyesi Gusztáv: Tisztul a nagyérdemű
Előbb betiltották, majd mégis meg akarták nyitni Dés Márton festőnövendék ferencvárosi tárlatát, mert bizonyos Nikodém Lajos, aki az önkormányzat humánügyek bizottságának külsős tagjaként a köszöntőt mondta volna, a kiállítás meghívója láttán felháborodott.
URL
Dés Márton bemutatja a középső ujját - Magyar Narancs
Indoklása szerint mint nagycsaládos, keresztény apa erkölcstelennek tartja a meztelen fekete lányokat ábrázoló képek bemutatását, mert egyáltalán nem illenek a pünkösdi megtisztuláshoz, sőt már a meghívón szereplő Hét fő bűn című vers is botrányos a „szerdán leszarom a tesit csütörtök király / magammal ránt a gyomorrák pénteken” sorokkal, márpedig, szól az indoklás, pünkösd idején pénteki gyomorrákkal és a testnevelési órák komolyságának megkérdőjelezésével sem szabad megzavarni „a megtisztulni vágyó nagyérdeműt”.
Mármost itt több kérdés vetődik fel. Ám semmi esetre sem az, hogy megint milyen alapon ítélkezik a politika esztétikai kérdésekben, ez ugyanis már régóta nem kérdés, Nikodém Lajosról ráadásul kiderült, hogy egyszerre tagja a Fidesznek és a KDNP-nek is, ami nyilván kétszer akkora éberséget kíván tőle.
Egy szimpla, egyszeres párttag nem biztos, hogy a mezítelen nők ábrázolását egyből, felettesi rásegítés nélkül gyalázatosnak tartotta volna, s nemcsak azért, mert a nagy számok törvénye alapján időnként olyan kormánypárti aktivistába is ütközhetünk, aki járt már tárlaton, következésképpen látott már, például, aktokat ábrázoló képzőművészeti termékeket is, netán épp egyházi témájút, hanem, mert nemrég a párt legfőbb ízlésformálója, Kövér doktor nyitotta meg a Klimt-kiállítást, külön megdicsérve a Nuda Veritast, amelyen, akárhonnét tekintünk is rá, szemrevaló muff látható, ámbár nem feltétlenül a Szentlélek eljövetelére várva.
URL
Megyesi Gusztáv összes cikke a NOL-on
Hanem milyen állóképességű keresztény katonája az a pártnak, kérdezhetjük, akit a csütörtökön látott fedetlen keblek, valamint a tornaórákat ért bírálatok annyira megviselnek, hogy még három nappal később sem bírja őt átjárni a Szentlélek, következésképpen nem tud megtisztulni, büdös és retkes marad, mint a rendszeresen nem mosakodó ateisták.
Mindenesetre nagyon gyanúsan keresztény az az ország, ahol kép meg vers ennyire keresztbe tud tenni a megtisztulásnak. Igaz, ezeknél sokkal jobb kérdés volna, hogy miféle feneketlen mélységből bukkannak fel rendre ezek a potentátok, mert ugyan korábban is volt némi fogalmunk a gőghöz és a butasághoz való galaktikus méretű vonzódásról, ám a maihoz hasonló felhozatalra senki se gondolhatott; mentségünkre legyen mondva, hogy annak idején még a legelszántabb kommunista se lépett be egyszerre két kommunista pártba.
Ezek után semmi csodálkozni való nincs azon, hogy a közigazgatási minisztérium a közelgő Trianon-emléknapra külön dalt íratott, amit majd a nemzeti összetartozás jegyében egy egész országnak kell énekelnie. A tárca honlapján pünkösdkor megjelent műről már esett szó e lapban, különös tekintettel a „kezeink összeérnek, talpaink egymásra lépnek” kitételre, amelyet egyébként az MTI szerint véletlenül Doncsev államtitkár felesége írt, pedig nem is.
Nagy szerencse, hogy nem vagyunk konzervatív, keresztény lap, mert akkor most minimum Trianon és a magyarság meggyalázásáról, pünkösd szégyentelen bemocskolásáról értekeznénk, s a legközelebbi békemenet élén a vétkesek sürgős pokolra juttatását követelnénk. Tudniillik nem az a kérdés immár, hogy a magyar lakosság meddig bírja még a rá mért tisztító célzatú csapásokat, hanem, hogy meglátva ezt a rengeteg egymásra lépett talpat, hajlandó-e a Szentlélek egyáltalán alászállni.
(Én azt hiszem ez a két cikk kb. a jelen magyar baloldali média álláspontját nagyjából le is fedi a konkrét esettel kapcsolatban... én több cikket is olvastam ugyan, de azok lényesen új elemet nem tartalmaztak)
Szerintem is a témába vág, illetve hát annak a része. Valószínűleg elég lényeges része, hiszen van egy ilyen politikai-média-stb környezet is, amiben mindez történik. Ezeknek a nyilatkozatoknak a tartalmi részét is természetesen lehetne vizsgálni. Nekem sokkal izgalmasabb (lenne) az, hogy mondjuk a művész hogy látja ezeket a történéseket. Mondjuk kezdve azzal, hogy saját munkáit miképpen értékeli, ki tudta e számítani ezeket a reakciókat előtte. Miképpen éli meg... ilyesmi.
De visszatérve az ezekben a médiákban megjelent kommentekre... Mondok egy példát: Nikodém Lajos ( a "betiltó" azt mondja, hogy szerinte engem zavart volna Pünkösdkor ezeknek a képeknek egy kiállításon való megjelenése.
Hát nem zavart volna. Keresztény, vallásomat gyakorló, hívő emberként engem a hitéletemnek ebben a fontos szakaszában... nem zavart volna.
Nem néztem volna meg. de ez egy más kérdés. Mert nekem ezek a képek nem tatszenek. Nem tartom tehetségesnek az alkotóját, nem látok benne fantáziát. Ezért nem nézem meg.
De ha megnézem, akkor sem zavart volna. szóval egészen más miatt.
Tehát ő (a betiltó) mint egy fogadatlan prókátor, az én nevemben hivatkozott valamire., ami nem igaz...
A politikának ez egy alapvető metódusa ..ilyen általánosítások előadása... mint jelen esetben:
"A keresztény erkölcsöt sérti" "A keresztény embereket sérti"...
És persze aztán jön a másik oldal, aki ezt a nem igaz állítást tovább "görgeti". Minél tovább görgetik (így együtt) aztán annál nagyobb lesz a (szar) gombóc.
Ami az elején még egy papírlapon egy kis irkafirka volt...
"Nekem sokkal izgalmasabb (lenne) az, hogy mondjuk a művész hogy látja ezeket." Írtam egy kicsivel ezelőtt, és íme teljesült a kívánságom, Dés Márton nyilatkozott a Fidelio riporterének.
Képes riport.... (egyenlőre komment nélkül) ... : http://fidelio.hu...ki_attilat
Bejelentkezés
Hozzászólások
. Akkor az ugrott be hirtelen hogy: "Igen kisfiam, azt rajzolsz amit akarsz, DE otthon. Az már egy más kérdés hogy mutogatod." 
