Elolvastam és végignéztem a képeket és a videót én is ! Azt hiszem ez fantasztikus, még nem is találkoztam hasonló felbontásban ilyennel egy témán belül...
Eszembe jutott még az is, hogy anno mikor a szabadban festettem a patakból vettem vizet a festéshez.... A patak vizében pedig köztudottan több mikroszkopikus élőlény él mint egy pocsolyában, mint amit még Attila pluszban bemutatott itt nekünk. Ez nagyon érdekes ! :-) Azt hiszem be kell szereznem egy mikroszkópot ! :-)) A felnagyított kép pedig egy absztrakt festménynek is megállná a helyét...
("Maszknak", "stencilnek", "festősablonnak" is nevezik ami most jön, és számos FESTÉSI technikában alkalmazzák (airbrush, akvarell, stb stb ) Egészen szélsőséges gondolatnak érzem a pasztellen belüli alkalmazását: hiszen a pasztell "lényegét" tekintve a "puhaságok" világa, egy éles kontúr nagyon távoli ettől a világtól. A pasztellezés "axiomáit" már jó néhány irányban felülírtuk, most is ez következik.
A maszk tervezése. (Szabadkézzel, egyenes és görbe vonalzókkal, vonalzósablonokkal. Végső soron: számítógéppel (pl. ha nagyon sokféle, vagy az egész képet betöltő maszkrendszerben gondolkodunk. A számítógéppel tervezett maszkot "számítógépes fóliakivágással" foglakozó stúdióban elkészítik, viszonylag olcsón)
Itt szabad kézzel, és vonalzóval rajzoltam egy két "lukat" és egy görbét.
A fólia kivágása a terv szerint. (A fólia jelen esetben egy papírboltban kapható átlátszó irattartó (genoterm)
A fóliát a készülő rajz megfelelő helyére illesztjük, és a krétával kitöltjük a lukat..
Hegyes krétával egészen közel lehet menni a a fólia széléhez, sarkokba.
Ha tényleg nagyon pontos kitöltést szeretnénk az ujjunkkal "szétterítjük" a lukban a krétakupacokat. ezzel el lehet érni a teljesen pontos luk kitöltést.
A fólia fölemelése után az eredmény:
A másik lehetőség hogy a luk MELLETT a FÓLIÁRA képezünk megfelelő mennyiségű krétakupacot.
Ez utána ujjunkkal "belesimítjuk", "belehúzzuk" a lukba. Finom, árnyalt lukkitöltés érhető így el
Az eredmény:
A legfinomabb (nagyon kicsi telítettségű) hatások úgy érhetők el, ha luk szélére fölvitt krétát puha rongy segítségével töröljük a lukba. (A fóliát ha menet közben szükséges tisztítani, akkor azt szintén így csinálom, csak nem a készülő festményen, hanem tiszta papírlapokon. Ha nagyon alapos tisztításra van szükség, a fóliát el lehet mosni, majd szárazra törölni)
A luk mellé a fóliára sokféle színt is egyszerre föl lehet vinni, és ezeket egyszerre a képre húzni. (Itt egy hosszú él mellett történt ez)
A maszkkal készült területek egymásra rétegezhetők.
Az egymásra rétegezett területekre minden ugyanúgy vonatkozik mint általában a Neocolorra, pl. használható a már ismertetett metszési technika.
Izgalmas felületeken nem várt dolgok is kialakulhatnak a maszkolásnál. (Sajnos ezt itt nem sikerült lefényképezni rendesen, majd ezt még itt kiegészítem)
A maszkkal készült felületre hagyományos módon tudunk továbbdolgozni.
Annyit érdemes megjegyezni, hogy a maszkolt terület határvonalánál kicsit összetorlódva található a kréta, (föltorlódott) ezért pl. lapos krétákkal sokkal merészebben dolgozhatunk rá, anélkül hogy elhagynánk a maszkolt területet (A peremvidék hegyei nem hagyják a lapos krétát a karton síkjáig lejutni)
Sötét háttérből a maszkkal kialakított területek rendkívül plasztikus módon emelkednek ki.
Ez itt egy készülő képem részlete. A maszkkal készült területek nem csak a sötét háttérrel vannak ellentétben, hanem ami leges legfontosabb: a finom pasztelles képrészekkel is. (Ez a hagyományos puha felület készült el először, majd ezután a maszkolt részek.)
---
(képek telefonnal és este készültek, a lényeg látszik ugyan, de majd szebb képeket is készítek)
Szerkesztette: nordwick - 2012-09-02 19:35
Bár nem technikai dolog, de eszembe jutott egy könyv, ami nagyon olvasmányosan, egy utazás keretében göngyölíti fel a színek és festékanyagok történetét. Ír az elkészítésük és felhasználásuk módjáról.
nagyon tudom ajánlani mindenkinek, technikától függetlenül, hiszen mindegyiket érinti.
Már Goethe színtana is megjelent magyarul. Na abban nem csak elkeveredsz, de el is tévedsz. Egyébként roppant érdekes. Rengeteg kísérlet van leírva, ami szerintem neked való dolog. Amilyen alapos és eredetkutató vagy.
... folytatni kellene a Neocolor II lehetőségeinek ismertetését ... mert valóban rengeteg dolog van még...
A Neocolor II viasz bázisa azt sejteti, hogy lehet vele enkausztikát készíteni. Látható lesz, hogy nem is akár milyet.
Ez egy hosszabb fejezet lesz, mert sokféle lehetőség van.
Rögtön a legizgalmasabbal kezdem, mert az másféle viaszfestéseknél nincs.
1. Első változat.
Fogjunk egy papírt, kartont és melegítsük fel. Lehet csak egy területét felmelegíteni, ha a festmény készülését tudjuk úgy szervezni, hogy területről területre is haladhatunk. ha nem akkor az egész papírt.
Ehhez kell egy lap, pl fémlap, ami egyegyletesen osztja el a hőt, és valamilyen melegítő eszköz, ami egyenletes hőt képes adni.
A fémlapot megemljük, (valamilyen lábakra helyezzük), és aláfűtünk Pl gyertyákkal.
A gyári ismertetőn látható egy elrendezés: http://www.csanal...leiras.pdf (A Neocolor I ismertetésénél, rögtön a pdf első oldalán)
... de sok féle megoldást ki lehet próbálni, nekem például a mostanság konyhai gyakorlatban elterjedt üvegtetjű négyszögletes főző-sütő szerkezet is bevált... aminek az aljában egy rezsószerű dolog van csak a hőeloszlást segíti az edény alja, ami recés, és teflonszerű ... valamint hőfokszabályzója van, amit elég alacsony hőfokra is be lehet állítani.
Ha a fém lapra ráteszzük a papírt, akkor az valamennyire felmelegszik - Mindenhol. DE ha most nekinyomjuk a krétát, akkor odaszorul a fémlaphoz, és sokkl jobban megvalósul a fémlap-papír hőátadás, és a kréta érintési pontjában sokkal melegebb lesz mint máshol. Ez a hő a kerátának is átadódik, az megfolyik, és egy kis meleg "kupacot" hagy a paíron. Ha elemeljük a krétát , akkor a kis kupac lehűl.
Ezt a folyamatot nagyon-nagyon gyorsan is lehet végezni, nagyon intenzív színű, és térbeli 3d-s (mint az impasztónál) felület alakul ki. ha egy másik színnel az egyikre pöttyözünk, akkor a már ottlévő is felmelegszik, és folyósan keveredik az éppen lerakottal. Ebből nagyon szép dolgokat lehet kihozni.
Hátrányok:
1. sokat kell kísérletezni, hogy ráérezzen az ember a hőmérsékletek optimális voltásra, a "megfolyásokra", jól időzítsen a kréta "elemelésénél", felvegye a jó sebességet. De aki már a kézi melegítésnél való viselkedéseket ismeri, annak ez könnyebb.
2. "Zabálja" a krétát. (De ez relatív) A Neocolornál az ember megszokja hogy "alig fogy" (más krétákhoz képest), ehhez képest ez a technika annyira fogyasztja a krétát, mintha normál pasztell lenne.
3. Erősen papír- (karton) függő.
Bejelentkezés
Hozzászólások
