Először: a kékek a festő gyengéje, vagy erőssége…..kinek, ahogy tetszik. Nehezen szabadul tőlük. Persze ezek nem is olyan egyszerűen kékek. Erről a későbbiekben szólok.
Másodszor: ha igazán kedves, hangulatos (amolyan nappalik falára kívánkozó) képet szeretett volna festeni, nincs annál hálásabb téma, mint vitorlások szélcsendben), persze az nem ácsjánosi megoldás lenne. Ő a vitorlásokról soha nem festene idilli tájképet: nála a vitorlás csak alkalom arra, hogy hatalmas energiákat, egymásnak feszülő ellentéteket jelenítsen meg a vásznon. Persze ezek az ellentétek ugyanazon a képen belül fel is oldódnak, s az energiák is harmóniává szelídülnek.
Na, EZ ÁCS JÁNOS FESTÉSZETÉNEK ALAPVETŐ TITKA: erő és energia, mégis nyugalom és harmónia. Ez a kép pedig talán az, amely leginkább leleplezi ezt a nagy titkot, befogadhatóvá téve ezt a különleges festői világot.