Ez a kis szösszenet az ÉLŐt próbálja megjeleníteni. Mi az élő?
Ahol minden mozog, eleven, színes. Karakter, egyéniség, külön kis világegyetem egy-egy artista: a zsonglőr, az egyensúlyozó, az állatszelídítő. Külön kis színvilág, mozgásvilág tartozik minden kedves egyéniséghez. Ezek a kis színvilágok egymás mellett adják ki végül a kompozíciót, amit elsőre "forgatag"-ként, "kavalkád"-ként élünk meg.
Jó ebben a társaságban lenni. Nagyon szeretem ezt az elmélyült, odaadó figyelmet, amellyel külön-külön munkájuknak adóznak.
És ez adja azt a kohéziós erőt is, melytől egy kerek egésszé változik, amit kezdetben forgatagnak véltünk, és ez változtatja az egymás melletti színfoltok halmazát szerves, lélegző, "élő-képpé". "
(2010)
Nálam ez úgy van, hogy festek. Vagy írok. Vagy írok és festek.
Aztán meg az jön , mikor valahol a képem előkerül:
vagy kiteszem a képet, vagy kiteszem az írást, vagy mindkettőt.
Kb.
Asszem én azt fedeztem fel hogy nagyon jól tudják kiegészíteni vagy piszkosul lerontani egymást a vizuális és gondolati dolgok, még akkor is ha abszolut egytőről fakadóak.
Mindenesetre az biztos, hogy éppen úgy, ahogy azon nem fogok gondolkodni hogy mi legyen a képen és miért.... így azon sem hogy a hozzákapcsolódó írás legyen e vagy se. Befogadói szemmel nem fogok rajta gondolkodni, mert nem tudok. Az alkotás részének tekintendő.
Persze, sokat fogok még gondolkodni rajta, hogy ez így jó e vagy se.
És köszönöm az észrevételt, Neked is meg Attinak.
Az az igazság, hogy én is így álltam hozzá, közben viszont kicsit megszoktam ezeket a képaláírásokat! Néhol egészen jól kiegészíti a festményt. Kapom a visszajelzéseket és sokaknak tetszik ez a megoldás. Nem szeretnek az emberek gondolkodni egyébként meg van amikor nem tudják megérteni a képet (velem is van ilyen), ilyenkor jön jól egy ilyen "mankó", hogy kicsit "eladhatóbb" legyen a dolog. Attól még én se szeretem, de nem is muszáj elolvasni ami oda van írva!
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
Köszönöm szépen.
Aztán meg az jön , mikor valahol a képem előkerül:
vagy kiteszem a képet, vagy kiteszem az írást, vagy mindkettőt.
Kb.
Asszem én azt fedeztem fel hogy nagyon jól tudják kiegészíteni vagy piszkosul lerontani egymást a vizuális és gondolati dolgok, még akkor is ha abszolut egytőről fakadóak.
Mindenesetre az biztos, hogy éppen úgy, ahogy azon nem fogok gondolkodni hogy mi legyen a képen és miért.... így azon sem hogy a hozzákapcsolódó írás legyen e vagy se. Befogadói szemmel nem fogok rajta gondolkodni, mert nem tudok. Az alkotás részének tekintendő.
Persze, sokat fogok még gondolkodni rajta, hogy ez így jó e vagy se.
És köszönöm az észrevételt, Neked is meg Attinak.