Az összes idáigi közül ennek a felületkialakításai tetszenek a legjobban. Egyszerre emlékeztet a szecessziós díszítőelemekre, és a japán ikebanákra. A kettőnek nagyon szép "ötvözete".
Az egész (és a kockákra bontás is) nekem egy nagyon nagyon finom erotikát, érzékiséget sugall.
Ahhoz hasonlót mint az Amelie filmben mikor a végén találkoznak, és Amelie megmutatja a fiúnak hogy hogyan is szeretné ha szeretnék
(Na mostmár a pemzli filmklubban is megtalálható)
Szóval a 1:47:50 - 1:49:25 pillanatokra gondolok