Tulajdonképpen amit Tibor írt teljesen helyt állóak... Szeretted csinálni látszik rajta... Mind a három izgalmas, de a középső talán az összes eddigi portréd közül (technikától függetlenül) a legjobb szerintem ! Nagyon érzed ezt az akrill témát a pasztell meg ráér még... Van idő ! :-)
Igen jól sült el ez a barátkozás ! :-) A három portré közül a középső megközelítése főleg a szeme az arckifejezése fenomenális, de Bari Janó is meg az öreg néni....
Köszönöm szépen. Nagyon örülök, hogy így látod..
Én is gyerekkoromban kezdtem rajzolni, de nem igazán ment. Utána szobrász lettem, de hiányoztak a színek. Akkor kicsit festettem, aztán visszatértem a rajzra és nagyon szeretem. Most pedig kísérletezgetek
A pasztell is nagyon érdekel, de az még mindig nagy falat nekem. Remélem egyszer majd..
Te mesterien űzöd, gratulálok a képeidhez itt is
Szerintem az úgy van hogy van aki szeret, szeretettel lát.
Mint Te. Aztán belebotlik egy technikába, megtanulja ... aztán egy másikba, azt is ...vágyat érez valamilyen okból egy harnadikra azt is. Aztán van olyan hogy az egyik hozzánő, annyira kompatibilis vele.
Én például először gyerekkoromban rajzoltam, aztán nagyon hiányoztak a színek, akkor kezdtem olajfesteni ... és csak nagyon sokára pasztellezni.
De visszatérve gondolatom elejére.
Bármilyen technika teljesen másodlagos, ez a szeretve nézés minden képeden átsüt...