Egyetértek veled abban, Kamilla, hogy az akvarell az egyik legnehezebb technika. Én is kipróbáltam a száraz változatot, de visszakanyarodtam a vizeshez, mert míg a száraz technikát túlságosan kötöttnek, aprólékosnak éreztem, addig a vizes módszerben mindig magával ragadott a lendületesség, az elnagyoltság, a spontaneitás. Ám nagyon is tudatos előszerkesztés kell a vizes technikához is, de ezt fejben kell elvégezni (nem például előrajzolással), és ha fejben kész a kép, gyors munkára van szükség, mert a beszáradt foltok csúnyák. Mindez persze az én tapasztalatom és munkamódszerem, mások lehet, hogy másként csinálják.
Sokan szerintem azt hiszik, hogy ez a könnyebbik út. Legfeljebb könnyedebb!! Mert egyáltalán nem mindegy, hová milyen és mekkora "folt" kerüljön. Ez sem magától készül.
Egy időben én is szerettem ezt, vagy inkább szerettem volna de mégis a másik módszert választottam. nem igazán ment. Pont ezekért, amit leírtam.
Az akvarell az egyik legnehezebb technika. Szerintem.
Egyetértek veled, Kamilla abban, amit az akvarell igazi arcáról írsz. Én ezt a fajta akvarellt kedvelem, a wet-in-wet változatot. Bár a száraz akvarellben is vannak remekművek, azok nem érintenek meg annyira, mint a vizes változattal dolgozó mesterek képei. Ám ez szubjektív dolog, egyéni ízlés kérdése.