Kedves Tibor!
Nagyon köszönöm a részletes válaszokat, igen tanulságosak voltak. Főleg amiatt, mert elkövettem azt a hibát, hogy nagyon kevés próbálkozás után próbáltam levonni következtetéseket. Éreztem is a válaszaid végén, hogy egy kissé elvesztetted a türelmedet, de ezt maximálisan megértem és megérdemlem, hiszen most már tudom, hogy a Neocolor sok-sok kísérletezést követel az embertől, mire megmutatja az igazi arcát. Különösen köszönöm azt a tippet, hogy elsőre érdemes egy monochrom képet készíteni.

Megyek sorra a konkrét kérdéseken.
1. "De az egyes színek között hatalmas eltéréseket tapasztaltam a telítettséget illetően."
Mindig is, - nem csak most, hanem azóta mikor ez először szóba került- hangsúlyoztam, hogy a Neocolor II abban különbözök minden mástól, hogy minden egyes (színű) kréta külön "egyéniség", másképp, kopik, másképp fed stb, stb... és hát ITT: másképp oldódik, és másképp kell az ő pigmentkoncentrációjával bánni.
Ennek (mindennek) oka az, hogy természetes pigmentek vannak beépítve, és ezt csak pigmentenként különböző adalékanyagokkal lehetett megoldani. TEHÁT: akár mit is csinál az ember a Neocolorral (pasztellezik akvarellezik, enkausztikát készít stb. ) a színeket EGYESÉVEL KELL MEGTANULNI. Egyik ilyen - másik olyan, valamelyik baromi jó, valamelyik baromi rossz.

2. "...de a hagyományos akvarell festék (Van Gogh, Royal Talens) színeivel a Neocolor nem vette fel a versenyt."
De. :-) Miután három négy színből bármilyen szín kikeverhető, veszek 3-4 "erős" Neocolort, és az említett márkák színeit igen gyorsan "überelem". Tulajdonképp azt kell megérteni, hogy a Neocolornál adva van egy "luxus" hogy rettenetes sok pigment variáció eleve, eredetileg, "egy-krétában" össze van állítva... keverni se kell csak oldani
Vagy megtanulom hogy oldom, vagy megtanulom, hogy valamelyik "erős" változatból, hogy keverem.

3."Következett a második módszer, a festék közvetlen felhordása a papírra"

"Ha erőteljesebben vittem fel a krétát, nem tudtam vízzel kioldani a papír gödröcskéiből"

Azt hiszem mivel ez a dolog (úgy mindenestül) teljesen újszerű, én nem is csodálkozom, ha elsőre sem a dolog oka, sem célja, sem a menete nem világos.
Szinte biztos vagyok benne, hogy röpke ismertetőmben ezt félreérthetően is fogalmaztam.
A pasztell krétát okosabban, ügyesebben, előre megfontoltabban, tudatosabban, lehet használni egy ecsetnél a tekintetben, hogy biztosítsuk egy adott PONTBAN, egy pici területen a pigmentkoncentrációt, vagy alkalmasint a színek keverési arányait.
Amiben a Neocolor technika igazán segít az az, hogy az akvarell technika fantasztikusan sok véletlenségi faktorát picit csökkenteni lehet, picit jobban kézben lehet tartani.

"nem tudtam vízzel kioldani a papír gödröcskéiből"
Mert nem is kell. Pont jó, hogy oda van téve. Azért lett "oda-pasztellezve", hogy ott legyen. ... Kap egy icipici nedvességet, egy ecsethegynyit :-) s máris nem pasztell, (megsemmisül a viasz) hanem egy nagy kupac pigment. Akár így is lehet hagyni. Ha jó oda lett téve pasztellileg, akkor most átváltozik jól odatett akvarellé. DE! míg a víz párolog és szívódik be a papírba, a vízben úszkáló pigmenteket lehet arrébb lökdösni az ecsettel (az erős kupac körülötti finomságokat megoldani)
Ha eltűnt a víz, pigmentek óhatatlanul megrekednek a papír szálacskái közt, és utána onnan sehogyan (sem újabb vizezéssel, sem ecsettel, sem semmivel) nem lehet őket újra "mozgásba hozni" ... dehát ez nem Neocolor probléma, hanem általános akvarell dolog.

4."Ám a legnagyobb gondot az okozta, hogy nem találtam azokat az előnyöket a hagyományos, szilkés akvarell festékkel szemben, amelyekre valójában számítottam, mikor hozzákezdtem ehhez a kísérlethez"
Én rengeteget kísérleteztem. Nagyon sokat. Pl 125 x 30 as négyzethálók kiszínezgetése... Ebből itten van 50... :-)
Nem... Másképp fogalmazok. Én másképp kísérletezek. Sok apró "egyforma" "vacakolást" végzek... mielőtt úgy valamiről valamit gondolni tudok, vagy mondani...
Pl az első Neocolor akvarellem "művem" monochrom volt, vettem egy tuti jól oldódó, tuti telített színt...
...

Azért én kipróbálnám a helyedben szárazon is, ha már vettél.

Jó sok konkrét kérdés, tapasztalatiak, és nagyon lényegbevágóak. Örülök ennek! Elkezdtem megválaszolni, őket, jó hosszú lesz. :-)

Nos, kedves Tibor, először is arról szólok, ami könnyen ment. Ha kis palettákat készítettem a Neocolorból, és úgy vittem fel a festéket, az szépen, egyenletesen elterült, különösen vizes felületen. De az egyes színek között hatalmas eltéréseket tapasztaltam a telítettséget illetően. Általánosságban azt mondhatom, hogy a palettákkal könnyű volt dolgozni, de a hagyományos akvarell festék (Van Gogh, Royal Talens) színeivel a Neocolor nem vette fel a versenyt.
Következett a második módszer, a festék közvetlen felhordása a papírra (300 gr-os, forrón préselt akvarellpapírt használtam). Ha erőteljesebben vittem fel a krétát, nem tudtam vízzel kioldani a papír gödröcskéiből, de ha sokkal finomabban hordtam fel, akkor is maradt egy folt a festék vízzel való szétterítése után. Ám a legnagyobb gondot az okozta, hogy nem találtam azokat az előnyöket a hagyományos, szilkés akvarell festékkel szemben, amelyekre valójában számítottam, mikor hozzákezdtem ehhez a kísérlethez. Röviden ennyi. Kíváncsian várom és előre is köszönöm megjegyzéseidet.

"mert a Neocolor II. sok meglepetést tartogatott számomra, és ezek egy részét nem is tudtam megfejteni. "

Ezzel mi is így vagyunk, meg szerintem mindenki. Én 25 év után sem értek egy csomó mindent. (ld. pl. tegnapi fórum)
A kezdeti csodálkozásaim (s nem egyszer bosszankodásaim) mai napig nem tudom elfelejteni.
De nyugodtan kérdezz, mert lehet, hogy tudunk válaszolni.