Gyerekkoromban nem lehetett epret kapni minden sarkon és minden évszakban.
Akkoriban türelmetlenül vártam az első igazi zamatos és pirosra érett darabokat. És a család minden tagja kapott egy szemet ünnepélyes fogyasztásra. Így indult az eperszezon.
Milyen szép kép! És a gondolat is vele együtt.
A mindennapok ünnepei...bizony hiányoznak manapság. és a pici egyszerű dolgok szeretete. Megbecsülése.
A türelem is hiánycikk. a várni tudás.
A képben pedig benne van az élet, minden ami ajándék az életben... a napsütés ami érlelte, friss levegőket és esőt, az eper illatát érezni, a zamatát. És ezen keresztül visszarepíti az embert a gyerekkora még teljes elevenséggel benne élő pillanatai közé. Hangokat hallani, a kiskanál csendülését ahogyan üveg tányérkával. találkozik... csillanásokat...
Köszönöm. Igazán kellemes fogadtatásban van részem. Nem tehetek mást, mint kedvet kapok a továbbiakhoz. :-) Mármint további képekhez és további szövegekhez...
Nagyon tetszenek ezek a képek és a hozzájuk írt sorok is. Rólam köztudott, hogy nem szeretem ha magyarázó szöveget írnak a képek alá, de itt nem erről van szó. Élvezettel olvasom őket. Üdv az oldalon!
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
Köszönöm szépen.
