A lényeg, hogy tisztázódott minden, ha másolunk valakit, illik odaírni kit, hogy ne legyenek félreértések.
Én várom a további, ilyen stílusban készült alkotásokat, szerintem nagyon nehéz. Nekem már az absztrakció is az, ez pedig a kötöttsége (és a biztos kéz) miatt talán még nehezebb.
Ki tudja? Lehet egyszer én is kipróbálom!
Na ezt most megint nem értem. A Madárka című kép valóban másolat, sajnálom, hogy ezt nem tüntettem fel (de erről már beszéltem). De a másik két képemnek semmi köze a másoláshoz! Gyakoroltam a bambuszlevelek és a bambusz törzsének rajzolását, és saját fantáziám szerint rendeztem össze őket. Ez miért lenne másolás? Így igaz, ez a műfaj rendkívül kötött, de ez nem jelenti azt, hogy nem rajzolhatok le egy bambuszt vagy akár egy madarat, mert akkor plágiumot követek el. Szilárd elhatározásom, hogy - amennyire csak képességeim engedik - elmélyülök ebben a technikában, nem csak elméletben, de gyakorlatban is. Ami a kulturális különbségeket és a hozzáállást illeti máris könnyebb helyzetben vagyok, mert fegyveres harcművészetet tanultam (iaido, battodo), és ennek kapcsán hosszasan és alaposan tanulmányoztam a középkori japán kultúrát.
Nem kell mentegetőzni. Az ilyen félreértések elkerülése végett szerencsés odaírni ha másolat. Én mindig megpróbálom kívülállóként nézni ezeket a dolgokat (és úgy gondolkodni hangosan), szerintem senkit nem vádoltam meg semmivel, csupán tényt állapítottam meg.
"Másik bambuszos képed alatt írták, hogy eredeti: nem az!"
Ez a mondatom nem csak erre a képre hanem mindháromra igaz (kicsit félreérthető voltam talán), ezt a stílust nem ma találták ki, teljesen tudatában vagyok mennyire kötött, éppen ezért sok gyakorlás kell ahhoz, hogy a viszonylag korlátozott jelrendszerrel valami egyénit lehessen előállítani. Nem azt írom, hogy lehetetlen, de ha végignézünk korábbi nagy művészek alkotásain, azért látható a különbség. Itt nem csak a technikáról van szó hanem a kulturális különbségekről, hozzáállásról is. Szerintem! Aztán lehet ezzel vitatkozni.
Én nem törölném a képet mert akkor eltűnnek ezek a hozzászólások is, amik igen tanulságosak.
Egyébként örülök ennek a stílusnak, a fórumban szerintem semmi nincs róla. Aki tényleg jobban belemélyült igazán megoszthatná velünk is.
Kedves Sándor! Nem neked szólt a hozzászólásom, hanem az Attilának. Rólad nem is gondolnám, hogy feltételezed: idegen tollakkal akarok ékeskedni.
Tehát akkor még egyszer az Attilának, hogy tiszta legyen számára a kép. Egy technika gyakorlása során hibát követtem el, mert nem tüntettem fel, hogy a képem másolat. Ezt minden köntörfalazás nélkül el is ismertem. Ezután két megközelítési lehetőség marad: egy jóindulatú (amely feltételezi, hogy nem állt szándékomban ellopni egy másik művész alkotását), és egy rosszindulatú (amely szerint a plagizálás volt a célom). Ki-ki döntse el, hogy melyiket választja, én úgy érzem: a továbbiakban nincs miért mentegetnem magam, és ezzel ezt az ügyet lezártam. (Még arra kérem az Attilát, hogy törölje a képet).
No, akkor tisztázzunk valamit. A két első kép teljesen eredeti, mert a sumie technika gyakorlása közben születtek, úgy ahogy én elképzeltek a bambusznádak elrendezését. A harmadik képnél valóban elkövettem azt a hibát, hogy nem jeleztem, hol található az eredeti kép. Ám ez a tusfestmény sem szolgált más célt, mint a technika gyakorlását. Ahogy ezt a Márta is írta. Az a formakincs, amit a sumie használ viszonylag viszonylag szerény terjedelmű, tehát a bambusz, a fenyő vagy a madárka ábrázolása nagyon gyakran fordul elő. A jövőben - elhatározásom szerint - csak ezzel a festészeti irányzattal foglalkozom majd, és igyekszem ebben minél magasabb színvonalra eljutni. De azt nem ígérhetem meg, hogy minden szál bambusz mellé közlekedési rendőrt állítok. Ha a jövőben egy az egyben lemásolok egy képet, jelezni fogom az eredetét, de ha a kutakodásaid során valamely bambusz dőlésében hasonlóságot fogsz felfedezni egy japán művész és az én festményem között, az csak a véletlen műve lesz, és nem tudatos megtévesztés rejlik mögötte. Mint ahogy most sem ez volt a célom.
Én elég mélyen beleástam magam az akvarell technikába, annak történetébe, és eredetébe. A bambusz és a madárka gyakorta megjelenik a japán és a kínai akvarell, és tusképeken. A cél náluk nem elsősorban a műalkotás volt egy kép elkészítésében, hanem jelentéssel bírtak, szimbólumok voltak a figurák, illetve gyakran szövegeket is mellékeltek hozzá, és ajándékként készítették. Az tény, hogy minden vonal, mozdulat, gesztus jelentőséggel bírt, és számított, tehát gyakorolni kellett.
Másik bambuszos képed alatt írták, hogy eredeti: nem az!
Szerintem külön kellene választani a másolást/ gyakorlást és a sajátot. Az eredeti nálam azt jelenti, hogy én találom ki, vagy ha mondjuk mint nálam is, aktokról van szó (amit már kismillióan megalkottak), addig gyúrom (saját magam fotózom, saját fénybeállítással...stb...) míg rá nem mondom, hogy saját.
Itt nem ez van, lemásoltad egy másik művész alkotását, ráadásul szerintem rosszul is.
Még mindig azt szeretném ha valakiről másolunk az jelenjen meg a képek alatt mert félrevezető lehet. Rólad pont nem hinném, hogy mások sikerében szeretnél sütkérezni, már az elején kijelentetted, hogy fontos a SAJÁT!
Én már egy ideje mindenkire lelkiismeretére rábízom, hogy jelzi-e ezt, mert annyira sok a másolás, hogy lehetetlen ellene harcolni. Ha valaki úgy gondolja művészet az, hogy lemásol valakit, akit meg se említ és a hozzászólók elismerően nyilatkoznak az illető eredetiségéről, tegye. Előbb-utóbb ez kiderül és akkor átértékelődhet a róla kialakult kép. Ez senkinek sem jó!
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
