nordwick
| 2012/08/28 12:57 | 1,837 hozzászólást küldött |
Vannak a mesebeli öregkirályok, s van nekik a legkisebb fiuk (lányuk), (álmuk), s az elindul egyszer csak, vagy elzavarják: "menj istenhírével!" vagy maguktól világgá mennek... vagy...csak így történt, mert így kellett...
De Te prof, milyen Öregkirály vagy Te :-)
Le se tagadhatod, akár akarod akár nem, a rajzod akkor is elárul. Akár elment akár elzavartad, ÍGY utánagondolni, ilyen féltő szeretéssel távolba szakadt álmodnak...
Emlékszem én az "Útban seholországba" képre is, az oxigén palackra, meg minden... itten meg... gravitáció? felhajtóerő?, ezer fényévre is észreveszed hogy kis luk támadt és befoltozod?
Hát ennyire kell szeretni az álmokat, akármerre járnak is.
kamilla reti
| 2012/08/28 08:39 | 2,236 hozzászólást küldött |
Bűvös kép, és egy bűvös mondat: "Mert nem unalmas az életük"
Érdemes lenne a Pesti Est programjaiba felvenni: Féreglyuk rágás, 2-5-ig. Persze ez nem is olyan vicces.
prof bonszkot
| 2012/08/28 04:04 | 426 hozzászólást küldött |
Attila, pont jó lenne egy féreglyuk Nem is értem, miért nincsen a képen, hiszen annyi féreg van a világban, tehát valszeg rengeteg féreg készítette lyuk is van))))))))))
A föld biztosan ementáli jellegű lehet belűről))
A galaktika már más tészta. Ezeket meg úgyis tereli össze vissza minden, és asszem ez nem is baj.Mert nem unalmas az életük)))))))))))))))))
nordwick
| 2012/08/27 17:33 | 1,837 hozzászólást küldött |
Én kérek elnézést, nagyon izgalmasnak tűnt (főleg hogy az előzővel a (Kaosszal) már ilyen picibe is egy csomó "rokonságot" mutatott, megpróbáltam felnagyítani és nem sikerült... :-(
atusan
| 2012/08/27 15:03 | 317 hozzászólást küldött |
Kár, hogy a finomabb részleteket fel kellett adnod a durva karton miatt, de a kép így is szívet-lelket gyönyörködtető, és légiesen könnyed, mintha pókhálóból szőtték volna.
Arnold
| 2012/08/26 15:11 | 433 hozzászólást küldött |
Köszönöm Katalin !
Tehát a "fizikai" rajz volt meg hamarabb, ami fel lett használva a lemezborítóhoz némi átalakítással. Csak hogy ne legyen félreértés.
A történet felét úgy gondoltam most csatolom, de még csak vázlat. Bővül a dolog egy-két résszel.
Miriam egy fiatal özvegyasszony aki a középkorbam élt, talán a román és a gótikus kor idején valahol, valamelyik európai birodalomban. A férje a keresztes hadjáratban elesett, így édesapjával és gyermekével él egy városban. Minden nap virágokat megy szedni a férje sírjára. A virágos rét egy mezőn van a városon kívül és egy erdőn át vezet oda az út. A legszebb virágok nyílnak ott. (talán illusztráció is lesz róla = Miriam és a virágos rét - Witches I)
Egy legenda szerint az erdő egy ismertlen elátkozott részén boszorkánysággal, fekete mágiát űző öregasszonyok tanyáznak. Az öregasszonyok léteznek és már száz év óta várják azt a fiatal tiszta lelket, akit elvarázsolhatnak a nyolcadik boszorkánnyá. Ez kell ahhoz, hogy az ördög emberi formát öltve, egy újszülött gyermek képében újra a világra jöjjön. Ez idáig vártak a boszorkányok, de eljött az a nap. Üveggömbön kifigyelik Miriamet, amint bolyong az erdőben a viharban. Kifőznek egy varázsitalt, amibe almát helyeznek. Kitervelték előre (Boszorkánykonyha c. kép - Witches I/II)
Első vízió:
"Miriam" gyermekével egy hatalmas viharban eltéved mikor hazafelé tart az erdőn át egy úton, ami a városba vezet. Menedéket keres és mikor elmúlik a vihar már nem találja azt az utat. Az erdő egy ismeretlen részén köt ki. Mikor próbál visszatalálni találkozik egy öregasszonnyal.
Második vízió:
"Miriam" és őt a gyönyörű, de mérgezett almával megkínáló hetedik boszorkány látomása a halott Sötét erdőben (Grimwood). A boszorkány varázslata a mérgezett almával és ráolvasással gyenge, lengedező szél formájában. Az első és a második látomás képe: Grimwood c. kép.
Harmadik vízió:
"Miriam" mivel éhes és szomjas, megeszi az almát (és kezdetét veszi az átalakulás).
Negyedik vízió:
A szörnyű átváltozás és a boszorkányok ünnepe a sötét rengetegben.
Ötödik vízió:
Halottak napja szombatra esik és mikor éjjel telihold van a boszorkányok szertartást tartanak. "Miriam" az új boszorkány végleges formát ölt... immár teljes a varázslat így ő a nyolcadik. Tábortüzet gyújtanak és gyermekét feláldozzák az ördögnek rituálé közben, majd megeszik. Negyedik és ötödik látomás képe: Boszorkányszombat - Witches III
Hatodik vízió:
A tábortűz sűrű füstjére egy éppen a közelben tanyázó pásztor felfigyel és másnap reggel hírrül viszi a városban. Az emberek félelmükben egymás között beszélnek róla, de hamar a király és papjai fülébe jut ez a pletyka. A papok (akik valójában a halál földi helytartói) kémet küldenek az ügy kiderítésére. A kém a pásztor segítségével (aki tökéletes ismerője az erdőnek és annak azon részének is, amit csak "Eláztkozott erdő" néven hisznek) kifigyeli a boszorkányokat, akik éppen a varázsseprűjükhöz gyűjtenek elhalt faágakat, vesszőket. A hírt elviszi a papoknak, megerősítve, hogy "bizony azok boszorkányok... mégpedig nyolc is van belőlük".
Hetedik vízió:
A papok boszorkányüldözésre rendeletet bocsátanak ki és felhatalmazást adnak a katonáknak a boszorkányok kézre kerítéséhez valamint azon polgárok megbüntetéséhez akik már régóta sejthetnek és beszélnek a dologról. A katonák feldúlják a város környéki falvakat és megtorolják az elhallgatott titok sérelmeit. Végül a boszorkányokat is fogjul ejtik akik közben próbálnak menekülni (némelyikük farkassá, fekete macskává, bagollyá vááltozva próbál kereket oldani), de sikertelenül. (Boszorkányüldözés c. kép - Witches IV)
A boszorkányokat megkötözve, leláncolva a papok elé vezetik.
Nyolcadik vízió:
Kezdetét veszik a boszorkányperek.
A 8. látomás után tulajdonképpen kezdetét veszi a végjáték. Kínzások, kivégzések sora jön. A papok elkobozzák "Miriam" apja vagyonát, házát és a férfit is kivégzik - tipikus középkori történet. Akkoriban az egyház hatalmas vagyonra tett szert ilyen módon. A boszorkányság a legtöbbször csak egy eszköz volt, egy indok erre.
A papok csontváz formáját kicsit allegorikus formában jelenítem meg az előbb leírtak miatt.
kamilla reti
| 2012/08/26 13:19 | 2,236 hozzászólást küldött |
Ej, de jó!! Ők ketten nem keltek el? Olyan szépen kihasználod az üres teret. Egyáltalán nincs hiányérzetem. A keleti festők is nagyon tudták ezt. Rá emlékeztet.
kzskati
| 2012/08/26 12:32 | 434 hozzászólást küldött |
Válaszaitok megnyugtattak, hagyom, hogy tovább vezessék a kezemet. És... figyelem az eszmecseréiteket, mert nagyon tanulságosak és ösztönzőek. Köszönöm.
nordwick
| 2012/08/26 09:58 | 1,837 hozzászólást küldött |
Köszönöm Kati! Azt hiszem egészen pontosan erre voltam kíváncsi.
Szerintem káoszt festeni csak úgy lehet igazán, ha az embernek káosz van a fejében. Dühöt meg úgy ha dühös, stb. ... vagy fordítva: nagyon nehéz szinte lehetetlen "ép ésszel" megfontoltan, eltervezetten káoszt festeni. Az élet egy egész más területéről mondok egy példát, mérési jegyzőkönyvet kellett készíteni egy laborban, még egyetemista koromban, és nem voltam ott a mérési gyakorlaton :-) . Fejből próbáltam a mérési eredmények "kaotikus szórását" előállítani. Nem sikerült. Kilógott a lóláb.
Más:
Az ember még ha a leginkább rendetlenséget is akar képezni, akkor se tud. Hiszen mindenféle 'rend'-szernek része, működik benne, van neki alávetve. De ez nem baj.
Ez a kép egy "Kati-káosz". :-)
más:
"Nehéz absztrakt módon gondolkoznom és ezt kifejeznem." -írod. Én szerintem az amit utoljára írtál, a magától mozgó ecsetről és az égi segítőről, AZ egy nagyon jó bejárata ennek a kifejezésmódnak. Aki rálel renget örömöt fog találni ebben a dologban.
kzskati
| 2012/08/26 09:34 | 434 hozzászólást küldött |
Kérdezted, miért a Káosz cimet adtam. Hát azért, mert izgat absztrakt, a szürreális kifejezési mód. A mikor elkezdtem festeni, a fejemben teljes káosz volt. Nem tudtam mi lesz belőle, de az ecset és a kés uralkodott felettem és vitte a kezemet. Pik-pak és készen volt a kép. Ilyen gyorsan még egy képem sem készült el,Lehet, hogy az égi segitőm festette és én csak aszisztáltam.? Az összes olyan munkám, ami elrugaszkodik a valóságtól ugy készült, azt sem tudtam hol vagyok festés közben.. és egyszer csak ott volt a kész kép, kinlódás nélkül. Röhej nem? .
VicaVersa
| 2012/08/26 08:04 | 420 hozzászólást küldött |
Ha jól emlékszem, Stephen King: Nem jön szememre álom című könyve volt, ahol a pasi különböző színű bubikat vagy tölcséreket látott csatlakozni az emberekhez.....
Remek illusztrációja lenne a könyvnek. Tetszik, grat!
nordwick
| 2012/08/26 00:09 | 1,837 hozzászólást küldött |
Hát van egy nézete, ami kb nyilvánvaló. :-)
Nekem még van egy másik... mintha egy őskori lelet lenne, egy ismeretlen ősi nép teremtéstörténet-ábrázolása, akik naptól vagy a "Szent Napvirágtól" származtatják magukat. :-)
Hozzászólások
ket, mert nagyon tanulságosak és ösztönzőek. Köszönöm.
