(Re Fruzsina) "Definíció. A világháló az a kocsma, ahol beszélgetni és cigizni is lehet egyszerre nyugodtan, mert a füst nem megy át, ha a másik meg nem cigizik." (CsT 1998)
Nagyon sok gondolat....
De én pont olyan vagyok, aki nehezen kommunikál virtuálisan (személyesen is), de tényleg érdekes és sokat lehetne róla beszélgetni egy még dohányzó helyen!
Köszönöm szépen Vali, Pat és Évi. Ha nem lenne VILÁGHÁLÓ, most sem beszélgetnénk.
Ugyanakkor Nordwick-nak igaza van, ambivalens is. Ez a se vele, se nélküle esete. Megköt, és összekapcsol. Lehet, hogy ez lesz a "vesztünk". Én biztos nem lennék önként a része, de mégis az vagyok. És önként. Annak idején az asztalhoz ültek az emberek és beszélgettek. Most is asztalhoz ülnek, és beszélgetnek, csak másképpen. Gesztusok, hangsúlyok, mimika... nélkül.
Ez a személytelen diskurzus sokaknak könnyebbség, sokaknak lehetőség, sokaknak kényszer. Miközben "inkognitóban" véljük magunkat, a "titok" fogalma megszűnik. Nem tudom, hogy mindez jó, vagy rossz, de van és jól kell vele együtt élni. Mint ez az oldal is mutatja, lehet jól is.
Nekem a "virtuális tér" jut eszembe róla, (amit fogalmam sincs hogyan tudnék ábrázolni ha ez lenne a feladat) - mindenesetre nem a kozmikus tér. És nem is az internet virtuális tere, hanem úgy általában.
Összeköt... de meg is kötöz, egyféle (új) (másféle lehetőség-lehetetlenség rendszerrel rendelkező) struktúrába rendez (be).
Ambivalens érzés. Akarok e ennek az (élő) szerveződének része lenni, vagy nem.