Jelenleg pont ilyen technikával csinálok egy képet, felraktam a legfényesebb részt már, most következik a pepecselés, és a kréta hihetetlenül finoman nyomása a papírra. No meg az ujjlenyomat eltüntetése!
Technikai észrevétel.
Grafikai portálokon egyre többször olvasom a középtónus szerepét. Pl. Haj, bőr, ráncok... A grafikus jelen esetben venne egy fehér lapot, fölfestene egy szürkét, mint alapot, és az ettől a szürkétól sötétebb dolgokat rárajzolja, a világosabbakat meg elveszi (radírral).
Én kezdettől fogva másképp gondolkodom. Van egy fekete alap: rárajzolom a legfényesebb dolgokat legelőször, majd a kevésbé fényeseket, és így tovább egészen addig míg a (fehér) krétát már csak alig alig
nyomom.
Miért így?
Én a fényt rajzolom, nem az árnyékokat. az árnyékot nem rajzolom, az "megmarad". Oda nem jutott fény.
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
Köszönöm szépen.
