Túl van gondolva az egész! Ez a készülődés sorozat egyik darabja, amelyen a készülődés egy fázisát szerettem volna megörökíteni! Ennyi! A többi, a színek választása már csak egy plusz, amit ki akartam próbálni, mint a túlzott realizmus is.
Ati nem az a lényeg, hogy tetszik a lila vagy sem, hanem hogy tényleg ezt az érzetet akartad elérni amit mondjuk én érzek a képed láttán vagy sem.
A másik meg. hogy a zuhanyzós képnél a narancs végigfut a testen összefogja az egészet ...
Na de már annyit írok erről, hogy még a végén az jön le, hogy nekem egyáltalán nem tetszik, nekem részleteiben tetszik ez a kép.
Az jutott eszembe, hogy itt elmélkedünk, ami tök jó, de lehet csak ez a lila nem tetszik mint bőrszín? Ott van a zuhanyos képem, amin a Hölgy tiszta narancs, de az mégse szúr szemet. Olyan mintha a történelem ismételné önmagát, az impresszionizmus kezdetén talán Renoirnak a zöldes színű modelljeit szólták meg. Ezen a képen, azon kívül, hogy realistára akartam megcsinálni, egy durva színhatást (összhangot) is meg akartam valósítani. A háttér kékjét pl. napokig állítgattam a test színéhez, mert nem tetszett.
Iskolába járnak sokan... régen egyféle iskola volt: a képzőművészeti főiskola-egyetem.
Volt aki túlélte. Úgy általában nem élték túl.
Most. Most az a jó, hogy a veleszületett látás, és hit, már más utakon is bejárható.
Legelsősorban is "abszolút autodidaktaként" hogy téged idézzelek. egy mai "abszolút autodidakta" ... azonnal megelőlegezhető módon (részemről) százszoros elmélet és gyakorlati festészeti tudással bír mint egy hivatásos, és ezerszer több gyakorlata van, valamint tízezerszeres hite.
***
Ma már vannak alternatív iskolák, amik akár ovodás kortól is (Waldorf - Rudol Steiner) nem feltétlenül egy akadályt állítanak az alkotói létben felnövekedni hivatott ember elé, próbálják az egyén számára valahogy ezeknek a hatalamas szellemi óriásoknak az örökségét elérhetőé tenni....
és vannak egyéni utak, és az egyéni utak nagyon nehezek, de egyénileg is végigjárhatók.
És segítők is vannak, ezeken az egyéni utakon... nem olyanok mint régen, hanem finom, precíz, átgondolt kritikák, érzékeny, odafigyelős kritikák. Mások ezek mint a nemrég magunk mögött hagyott világban: izmusok és ex cathedra kijelentések diktatúrájában...
... szavakat keresgélősek, mert konkrétumot mondani szernének...szeretősek, segítősek...
Dorci nagyon jót mond... "de a színek használata, ne menjen a kép hangulatának, érzetének, akár mondanivalójának kárára"
A "fénysivatag" képemnél írod ez a helyzetet jól le.
Szerintem az van, hogy be kell járnod ezt az utat, nem tom hogy mi ennek a konkrét menete...lehet éppenséggel az, hogy még erőteljesebben beleveted magad ebbe dologba, ebbe a fajta színmegérzésbe, és használatba, mert állítom hogy ennek ... ennek az iránynak nem belátható végeredménye lesz. Szerintem egy nagy felfedezés például.
Szerintem sok "rontott" kép szegélyzi ezt a menetet. Idegesítő (kép)hatások. Élvezhetetlen képek. Sem ebbe, sem abba a színelméletbe be nem illő dolgok.
Mindez érzésem szerint baromira nem érdekes a felfedezés élményéhez, és.... és... és valami nagyon nagyszerűhöz képest... amit csak sejtek...
Ez mind nagyon jó, de a színek használata, ne menjen a kép hangulatának, érzetének, akár mondanivalójának kárára. Nem tudom értesz e? Vannak nagyon szép részei a képednek, de vannak részei ahol viszont fura érzést kelt bennem ennél a képnél is. Viszont ha ez volt a cél, akkor tök jó
Gyorsan hozzáteszem, abszolút autodidakta vagyok, soha senkitől nem tanultam. Még a szakkörben sem, ott csak élő modell után rajzoltunk és annyi volt, egymástól lestünk el dolgokat. Színelméleteket, illetve ami még ennél is érdekesebb, festők beszámolóját olvastam, hogy mire jutottak ebben a témában. Főleg a francia impresszionisták illetve a magyarok közül Szinyeinek a leírásait. Szinyei látásmódjában például teljesen megtaláltam az enyémet. Mondjuk ha nézek egy egyszínű kék felületet én abban narancsot is látok, látom rögtön a komplementerét. (Sokaknak fogalmuk sincs mi az a komplementer, pedig ezeket szerintem illene tudni.) Tehát látom a narancsot, de itt jön a trükk, hogy kicsit elállítom magam (vagy a szemem), és elkezdek más színeket is látni, lilákat meg zöldeket. Persze, hogy milyen színeket látok meg, az függ az alapszíntől, minél élénkebb mondjuk az, annál élénkebbeket látok és fordítva. Szoktam időnként erről beszélgetni és van olyan, akinek a fekete fekete és nem látja meg a feketében a színeket, számomra egy fekete felület a színek kavalkádja. Érdekes dolgok ezek.
Kamilla: Szerencsés dolog az, hogy a színek felfedezésének rengeteg egyéni (festők általi) útja lehetséges, megengedett...
És emellett még örvendetesebb az, hogy vannak alternatív képzések ahol alternatív elméletek részét képezik az oktatásnak...
Ezeknek az alternatív elméleteknek a megismerése, és összevetése valóban fontos lenne ...
Ha már szó esett a színek oktatásáról, ajánlok néhány könyvet. Bár szerintem ismeritek őket.
1. Most már olvasható magyarul is Goethe színtanának teljes "Didaktikai része" Genius kiadó
2. Rudolf Steiner, A színek lényegéről
3. Josef Albers, Színek kölcsönhatása /A látás didaktikájának alapjai/
4. Johannes Itten, A színek művészete
5. Dr. Nemcsics Antal, Színdinamika
Mindegyik egy kicsit máshonnan nézi és másra helyezi a hangsúlyt. Nagyon érdekes összevetni őket.
Sőt! Nemhogy a legjobb, hanem valamilyen szöget kihozta zsákból (azt még én se tudom hogy milyet... de azt érzem hogy igen komoly szög) ... És ezért aztán még a jobbnál is jobb
Igen... ( dejó hogy emlékszel e mondásomra )
(Ez még Attinak)
Kijönnek a biorobotok: "Klónok támadása" szinten jönnek ki ám, nem csak úgy szórványosan...
régen úgy fogalmaztam, hogy ez a brigád festészetében gnómokat ábrázol, rettenetesen cinikus rálátásból ráadásul.
Ennyivel kb össze tudtam foglalni ezt a dolgot.
Ma már ezt kiegészíteném. A gnómok azért gnómok, mert az anatómián belül egyáltalán nem tisztázott, hogy mit nevez anatómiának a festészeti képzés. Messze nem az orvosi anatómiát.
Ugyan így: a színelmélet tanítása is végtelenül torzult (a festészeti iskolákban) fogalmam sincs hogy mit követ, mit hangsúlyoz, és örökít át generációról generációra.....
Nem tudom hogy mit, de biztos hogy nem , pl. a fizikus színelméletét.
Talán jobb volna ha azzal foglalkozna, éppúgy mint amit az anatómia terén mondtam, az orvosi anatómiával...
nordwick tiltakozol. De mi ellen? Azt írtam, hogy jó hogy színekben gondolkodik, csak pont ahogy te is fogalmaztál, finomítani kell rajta szerintem, de hát akkor ugyan azt írtuk, csak másképpen fogalmaztam.
Azé nem kell leharapni a fejem, mert próbálok segíteni, ráadásul eddig érdekelte Attilát a véleményem, akkor is ha negatív, ez pedig még csak annak se volt mondható többségében.
Használd Ati tovább a színeket, de ... úgy ahogy érzed.
Na csendbe maradok, már itt se vagyok ...
Igen, de a látásomban nagy szerepet kapott az elmélet, ami egy szint felett elkezd korlátozni. Egy kis lazaság kellene, ahhoz tudnám hasonlítani, amit az anatómiánál is írtál, hogy kijönnek az egyetemről a biorobotok, mindent tudnak, de nem tudnak igazából festeni. Na szóval ezeket levetkőzni picit.
Hogy miről beszélünk (akademikus festészet)...
a legjobb lenne ha vemi itt volna.
Nem tom szabad e képére hivatkozni... http://www.kepafa...834820.jpg
... itt teljesen világos (alapeset) az akademikus szinhasználat-gondolkodás-látás....
Alapeset: az elejétől fogva minden látható.
Ugyan ez.
Átkonvertálni.
Én a másik oldalról szenvedek ezzel, mert igenis nagyon izgalmas ez (a kék-zöldre verés) ... kérdésem volna nékem is az akademikus festészethez: onnan ahonnan én jövök, és minden úgy van kitalálva, vagyis szép rendesen, ... a magam módján... ... vajon, ezeket lehet e, kell e...konvertálni?
Te Atti ettől még nagyobb bajban vagy....
Ebben a rendszerben ami veled (látásoddal) PICIT kompatibilis, azzal kellene szakítani.... hát ez abszurd.
Mondod: "kezdek rájönni miként lehet majd átkonvertálni"
Na, ez jöjjön be!
Sajnos ez az akadémikus festészet bennem van nagyon, túl sokat olvastam ebben a témában és túl mélyre ástam bele magam. Próbálom kicsit elhagyni, ami nehéznek tűnt először, de kezdek rájönni miként lehet majd átkonvertálni.
Dorci: Tiltakozom ! )) Én, aki nem verem (rajzolom ) kék zöldre a modelljeimet, gondolván, hogy vannak más megoldások is... "fénysivatag" képnél jött ez elő pontosan, és prof modta meg pontosan hogy mi van. (ott)
Amúgy ezt (kék-zöld-lila) amit Atti össztönösen használ, a főiskolán tanítják, vagyis volt-van-lesz az akademikus festőiskola ... festés-látás (?) RÉSZE.... (hovatovább ...lényege)
Szerintem ez egy látás.... ami nagyon jó ha van alapból valakinek (tanítani fölösleges) ...
Én azt gondolom hogy ki fog finomodni.
Arra a szintre amit amit a tanítás elképzelni sem bír.
Jó irány, és eszméletlen ütemben konvergál egy pont felé.
Köszi! Ezek a képek (már az eredeti fotók) egy manipuláláson mennek keresztül, szűrőket alkalmazok és akkor alakulnak ki ezek a színek. Addig csinálom míg nekem tetszik. Ha valakinek nem tetszik, az azért van mert nem egyezik az ízlésünk.
Tényleg egyre jobban kidolgozottak a test részletei amihez gratulálok. Ami nekem kicsit fura ennél a képnél is, meg a II.-nél is, hogy túl színes a test, helyenként (főleg a II-nél, de picit itt is) azt a hatást kelti, mintha szegény csaj kék-zöld-lila foltosra lenne verve, de közbe mosolyog
Tök jó hogy több színnel alakítod ki a test árnyékait, hajlatait, de kicsit visszafognám én. Te meg nem
Szóval nem vagyunk egyformák
De a technika hihetetlen és az arckifejezése is
Köszönöm Kamilla és Valéria!
Valóban másképp használjuk ezt az anyagot, ami tulajdonképpen egyáltalán nem meglepő. Jó nekünk? Én meg a Réti Kamillát irigylem!
Ez naggyon szép lett!! Tetszik a "csodálkozó" tekintet is, amint ráncolja a homlokát. Azt hinném, hogy olajfesték, de nem. Jól bánsz ezzel az anyaggal te is, mégis egészen másképpen, mint Nordwick. De jó nektek.
Köszi! Ezt sokáig maszatoltam, de ennél jobban szerettem volna kidolgozni. Még gyakorolnom kell, hogy annyira realista legyen mint elképzelem. Egyszerűen már nem bírt többet a papír. A kréta már csak csúszott és a színek is túlságosan elkezdtek keveredni.
A készülődés sorozatból nekem ez tetszik a legjobban, az arc teljesen el van találva (készülődés ... szembenézős változat... a legnehezebb is egyben....
A kivitelezés tekintetében is szerintem a legjobb.
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
Ott van a zuhanyos képem, amin a Hölgy tiszta narancs, de az mégse szúr szemet. Olyan mintha a történelem ismételné önmagát, az impresszionizmus kezdetén talán Renoirnak a zöldes színű modelljeit szólták meg. 
