A szakemberek véleménye már megvolt, nekem ezektől függetlenül nagyon tetszik a kép. (A felsoroltak könnyen kijavíthatók!) Nem érzem beállítottnak a képet, sőt! Ha én állnék egy ilyen gyönyörű virág mellett, önkéntelenül is hozzáérnék és megszagolnám! Nagyon jó kép!Szép ez a lány!
Nem lenne szerencsés ha "zsigerből" válaszolnék több okból sem, aki ilyen oldalt vezet, az nem teheti meg illetve értelme sincs még akkor sem ha esetleg úgy érzem a kritika nem építő jellegű Itt nem ezt éreztem. És amúgy pedig egyáltalán nem vagyok olyan, természetesen ha bántanak, akkor az illetőt nagyon kulturáltan tudom elküldeni a francba.
Visszatérve a mesterkélt beállításra, tényleg szubjektív dolog, engem például a preraffaeliták igen csak mesterkélt beállítást alkalmazó képei lenyűgöznek.
Atti, örülök, hogy nem zsigerből válaszoltál, és tisztellek is ezért. Tudod, te biztosan százszor jobban rajzolsz és festesz, mint én, nekem viszont van egy kialakult, határozott, hosszú évtizedek alatt érlelődött ízlésem, szépérzékem. Talán ez sem utolsó dolog. Ezért mertem venni a bátorságot, hogy elmondjam, nekem ez a beállítás merev, színpadias. Másnak meg tetszik. Ez a jó. Sokféle ember, sokféle szem és ízlés.
üdvözöllek, :-))
Jaj, bizony ez egy jó hely, mert lehet beszélgetni. Akkor egy kicsit kotnyeleskedek is.
Egy képet lehet több szempontból nézni. A stílus és "beállítás" kérdése a legszubjektívebb dolog. Ebben nagyon nehéz bármit is mondani. Ez vagy bejön, vagy nem. De minden képre igaz kell, hogy legyen azok a szempontok, amiket nem lehet elhanyagolni, amitől egy kép rossz, vagy jó. Független a stílustól. Ezek igazak egy németalföldi, egy teljesen elvont foltszerű modern képre, de független a technikától is.
Mik is lehetnek ezek: A képi egyensúly, fény árnyék viszonyok, színek harmóniája, a képi szerkesztés szabályai, a technikai megoldás egységessége, ha érződik a képen, hogy miért is ültem oda le, hogy mit miért teszünk jobbra vagy balra, le vagy föl, mennyi levegőt hagyunk körülötte,.......stb.
Ezek és ehhez hasonló vizuális nyelv, függetlenül érvényes minden olyan alkotásra, ami a látványra épít. Pl. az építészetre is. A reklámra, de a filmezésre is. Nem is olyan egyszerű.
Ajánlanék egy könyvet, már csak antikváriumban szerezhető be: Rudolf Arheim, Vizuális élmény Nagyon tanulságos olvasmány.
Ez is egy vélemény. Az eredeti fotó egy kertben készült és ezek élő virágok, én egyáltalán nem érzem mesterkéltnek a beállítást. Amikor ezt a képet választottam ez fel se merült benne, egészen érdekes, hogy valaki ilyen nézőpontból is tudja véleményezni. Ami nem baj, hiszen van akinek egy sorozatgyilkos hős, és van akinek csak egy háborodott, beteg ember. Nagyon nem vagyunk egyformák és ez jó!
A Hölgy az én legrégebbi barátom, gyerekkorunkat együtt töltöttük és jó 20 évig nem találkoztunk. Most, hogy újra felvettük a kapcsolatot egymással, eldöntöttem, hogy megrajzolom róla ezt a portrét és a személyiségéhez legközelebb álló, valamint a számára is legkedvesebb képet választom hozzá.
Engedtessék meg, hogy a csapos is közbeszóljon. Annál is inkább, mert remélem, hogy ez egy olyan hely, ahol nincs helye az üres udvariaskodásnak. Érdekes, hogy az általam nagyrabecsült kollégákak mindegyike a technikai megoldásokról beszélt. Tartalmi kérdésekről azon túl nem volt szó, hogy "kedves, szép arc". Az arcot én is kedvesnek és szépnek látom, de a beállítást nagyon mesterkéltnek érzem, különösen így, hogy még virágokat is tart a kezében a modell. Ahogy megnyitottam ezt a képet, annyira elriasztott ez a 60-as évek fotóműtermeit idéző beállítás, hogy a részletekkel már nem is foglalkoztam. Ami a technikai megvalósítást illeti, az előttem szólók nálam sokkal méltóbb ítészek.
Azért az vigasztal, hogy nem nyilvánvaló hibákról értekezünk hanem, hogy kinek mi nem tetszik, vagy mit csinálna másképp. Ma már én is másképp csinálnám meg, ebben ez a szép szerintem.
Nekem tetszik a háttér. A divatfotózásokon is gyakran alkalmazzák azt a kontrasztot, hogy a modellt egy lepusztult vakolatú, vagy beton fal elé állítják. Szerintem ez, pont kiemeli a "síma" részeket.
Jók ezek a meglátások...későbbiekben mindenképp be fogom építeni őket. Az az igazság, hogy ennél a képnél nagyon koncentráltam az arcra, hogy sikerüljön. Úgy tűnik van még mit fejlődni ezen a téren is, ami nem baj. A háttéren meg még változtatni fogok, lágyabbra veszem.
Ez nagyon szép kép. Olyan élő és bájos a tekintete.
Valóban van egy kis ellentmondás a kidolgozottság terén, de szerintem ez nem baj. A fej, színeiben válik el egy kicsit a kép többi részétől, de ez sem baj. Ha ez a vöröses barna még valahol jelen lenne, egy kicsikét , akár a ruha barnáiban valahol, össze is érne az egész. A ruha, különösen tetszik!!!
Egyébként lehet hogy hülyeséget mondtam: "a figyelmet a legkidolgozottabb rész felé vezetik" - Az enyémet.
De lehet hogy másét, aki jobban "absztrakt beállítottságú" éppenhogy nem. Tudok valakit, akinek a szeme garantáltan a váll és felkar majdnem"fedőfehéres" megoldásán akadna meg :-)
Akárhogy is van, ez a kidolgozottság-beli különbség, egyféle feszültséget teremt, és mozgatja a figyelmet.
A ruhája (színei)+ levelek nagyon tetszik -- az egész színvilág... talán a háttér kék - ami nekem nem jön össze... de még próbálom szokni. :-)
Első ránézésre nekem is Tibor gondolatai ugrottak be. Azontúl, hogy a modell arca valóban kedves és szép, nekem mégis a kéz színei és reflexei tetszenek a legjobban, ott a legszebbek a fények is. Ehhez képest ez a szép arc és talán a haj is elbírna egy picivel több fényt. Mindezt csak azért jegyzem meg, hogy többet írjak annál, ami egyébként a legőszintébb véleményem, hogy: NAGYON TETSZIK és gratulálok!
Nem tudom szándékos e vagy nem, de a kép kidolgozottságbeli különbségei a figyelmet a legkidolgozottabb rész felé vezetik.
(Ami egy nagyon kedves és szép arc :-) )
Szerintem ez e képen belüli nem egységes megoldás valahogy a közgondolkodással ellentétes, nehezen befogadható. (Gondolom majd éri is kritika emiatt)
(Nekem meg teszik)