értem amit mondasz és elfogadom ..de ha van lehetőséged rá, egy mozaik-készítő programmal futtasd le ezt a fotót, az lefinomítja a kontrasztokat de megőrzi a képed lényegét, és úgy majd látod hogy mire gondoltam...
Más is mondta, hogy látszik a tudatosság a képen, és ennek nagyon örülök. Eddigi legösszeszedettebb képem, és erre büszke is vagyok.
Azzal, hogy nem impresszionista egyetértek.
Több oka van neki, hogy temperával festek:
Egyik, hogy többre tartom az olajnál, mivel nehezebb megszelidíteni annál. Ezért agyilag jobban ott kell lenni, ami segít, hogy többet hozzak ki a képből.
Másik, hogy olajjal télen nem tudok festeni itthon, műhelyre meg nincs pénzem, ráadásul maga a festék is drága.
a színek engem is azonnal megfogtak,..de a technikában túl sok tudatosságot érzek ahhoz hogy akár impresszionistának elfogadhassam..talán, ha nem érezném a színek "kifestőképes" felvitelét, ami leginkább a kép központjában zavar, a barna foltban és karban..nem vagyok benne biztos hogy temperával kell dolgoznod, ha így tudsz látni és festeni..
Először az első benyomásaimat szeretném leírni, és mindkét "Parton" képról egyszerre.
Miután összetartozónak érzem őket.
Azt rögtön leszögezném, hogy mindkettő nagyon erősen hatott rám, és nem mindennapi módon.
Mindkettő "tisztát" közvetít. Az első nekem "tiszta jót" (valami ami jó volt, egészséges, kedves, barátságos, közeliség, együtt) a második ennek egy "fokozata" nem csak a jó elfogadása, hanem cselekvéssé változva. Az elsőn a fény ennek a kedvességnek a játékos "falombokközt beszűrűdő kis fényfoltocskás" változata. A második a verőfény, a "napvilágra kerülés" , a megértés, (görögben ez egy szó) a "napnál világosabb". Ez a második kép ha nem is nézem a képen lévő formákat, a színvilágával azonnal hatni kezd, és egy "napnál is világosabb" érzést hordoz.
Különleges színek ezek...
Azon kívül, hogy rám hogy hat, azt hiszem hogy a festőnek is nagyon fontos volt ez a két kép. Megőrizni valamit, pillanatokat, fontos pillanatokat. (Ábrázolni a máig hatoló voltukat). Nekem ezen az utóbbi képen a fiú úgy alkot, hogy EZT a fényt viszi a papírra.