Az interneten találtam a közetkező gondolatokat. Ehhez lehet a kép illusztráció;
" Nem lesz a tiéd, amiért
könyörögsz, sem az, amit
akarsz. Azért, mert éppen a
kérésed rögzíti a hiányt, és ha
kimondod, hogy mi után
vágyokozol, azzal pontosan és
csakis ezt az élményt,akarást
hozod létre a valóságodban.
A helyes imádság tehát soha
nem az esdeklő könyörgés,
hanem a hálaadás imája.
Ha előre köszönetet mondasz
Istennek azért, aminek a
megtapasztalása mellett
döntöttél, legyen az bármi,
akkor végeredményben
elismered a létét.
Ha az egyedüli ima, amit
elmondasz egész életedben, így
hangzana; "köszönöm", az is
elegendő lenne."