Még az is előfordulhat, hogy lesznek olyan aktjaim... sose lehet tudni. Sok összetevős ez a történet. Pl. nagyban függ a modelltől is, nem elsősorban a kinézete miatt hanem, hogy bennem mit generál, aztán függ attól is, hogy rákészültem-e már a témára és még sorolhatnám, mi mindennek kell összeállnia.
Szoktam azon gondolkodni, mennyire szabad elnyomni az ént, hogy milyen vagyok, éppen mit gondolok a világról, ezekben az alkotásokban. Aztán mindig rájövök, hogy nem szabad, én nem is tudom igazán. Pedig még így is kényszerülök kompromisszumokra ,de úgy tűnik meg tudok állni, hogy ilyen-olyan okok miatt feladjam és teljesen prostituáljam magam.
Ettől függetlenül több dolog is érik bennem, nem akarok megragadni ezen a szinten, most is épp egy gondolkodós-semmittevős időszakban vagyok. Biztosan lesznek még hasonló aktjaim, de szeretnék másfelé is mozdulni. Amit megtanultam, hogy erőltetni semmit nem szabad.
Amit pedig Neked üzennek ezek a képek, az valószínűleg maga a világunk, nagyon érzékeny vagyok a rezgéseire, valószínűleg ezt bele is festem/rajzolom ezekbe az alkotásokba.
Nagyon nehéz úgy emberséget, igazi szeretetet, erotikusat festeni ha az ember nem találkozik vele. Sokszor hisszük ezekről, hogy még létező dolgok ,de egyre kevésbé hiszem így sajnos. Amiben fejlődhetnék, az a koncentrálás eme kevés élményekre, melyeket ezeken a területeken átélek és megtanulni kifesteni magamból.
Ha egy hasonlattal akarnék élni, mintha egy börtönben lennék, ahová gyilkosokat, kegyetlen erőszaktevőket zártak, és nekem itt kellene emberségről, szeretetről mesélnem az alkotásaim által.
Lehetséges, de nehéz!!
Köszönöm!
Látom, továbbra is rendületlenül haladsz a magad útján. Az a jó. Eleinte még vártam a pillanatot, mikor árasztanak erotikus erőt majd az aktjaid. Már nem várom. Szerintem beértél és a csúcson vagy ezen a téren. Most már, hogy rájöttem, ezek nem egyszerű aktok, hanem kagyerjákaktok, elmondhatom, mi az, amit szeretek az aktjaidban, Hogy realizmusuk,.... vagy éppen fotóhűségük ellenére, vagy éppenséggel pont ezek miatt az általuk keltett hatás már-már absztrakt. ELIDEGENEDETT világ ez.....-üzenik nekem ezek a képek.....A maguk tökéletességében e földi világtól (érzelmektől, sőt, érzékektől is) elidegenedve valami ideál, eszményi hordozói és közvetítői ők, nem evilágiak.......Vagyis: nincs jelen a Sátán e képekben....pedig a földön ember nem élhet nélküle....,Vagy mégis,? A Kagyerják-aktok szerint igen.
Szoktam azon gondolkodni, mennyire szabad elnyomni az ént, hogy milyen vagyok, éppen mit gondolok a világról, ezekben az alkotásokban. Aztán mindig rájövök, hogy nem szabad, én nem is tudom igazán. Pedig még így is kényszerülök kompromisszumokra ,de úgy tűnik meg tudok állni, hogy ilyen-olyan okok miatt feladjam és teljesen prostituáljam magam.
Ettől függetlenül több dolog is érik bennem, nem akarok megragadni ezen a szinten, most is épp egy gondolkodós-semmittevős időszakban vagyok. Biztosan lesznek még hasonló aktjaim, de szeretnék másfelé is mozdulni. Amit megtanultam, hogy erőltetni semmit nem szabad.
Amit pedig Neked üzennek ezek a képek, az valószínűleg maga a világunk, nagyon érzékeny vagyok a rezgéseire, valószínűleg ezt bele is festem/rajzolom ezekbe az alkotásokba.
Nagyon nehéz úgy emberséget, igazi szeretetet, erotikusat festeni ha az ember nem találkozik vele. Sokszor hisszük ezekről, hogy még létező dolgok ,de egyre kevésbé hiszem így sajnos. Amiben fejlődhetnék, az a koncentrálás eme kevés élményekre, melyeket ezeken a területeken átélek és megtanulni kifesteni magamból.
Ha egy hasonlattal akarnék élni, mintha egy börtönben lennék, ahová gyilkosokat, kegyetlen erőszaktevőket zártak, és nekem itt kellene emberségről, szeretetről mesélnem az alkotásaim által.
Lehetséges, de nehéz!!
Köszönöm!