ÓÓÓ!! Pat! Megleptél engem is. Akár portré, akár csendélet, akkor is te vagy. Tetszik az árnyékból előbújó arcod, mintegy szimbolikus jelzése annak, hogy itt vagyok, jövök, már úton vagyok. Ez az "arc, tündökölni fog még teljes egészében, tudom. A szemek csillanása is ezt jelzi, még az árnyékon is átsütnek.
Döbbenetes hatással van rám ez a festményed, nem számítottam rá! Tulajdonképpen meglepődem nagyon, de jó értelemben, és nagyon örülük ennek a munkádnak, mert nagyon jónak találom. A szemekben minden érzés tükröződik, ez a legnehezebb, az érzéseket kifejezni. Neked ez tökéletesen sikerült! Gratulálok!
... egy jazz szám jutott az eszembe... ezért a meglepetésért cserébe...
Mert azért az biztos hogy ez egy nagyon nagy meglepetés.
A címtől elindulva... : "I Can't Give You Anything But Love" - vagyis, semmit nem tudok neked adni... csak szeretlek
(Diana Krall, George Benson és Erika Badu előadásában ) a pemzli zenetárában meghallgatható http://pemzli.hu/...3#post_770
A fészen azt írtam, hogy alakul, ami annyit tesz, na végre!!! Erre vártam, és rögtön egy erős kezdés. A bennfentesek pontosan tudják miről szól ez a kép, de akik nem bennfentesek, azok is érzik mert úgy sikerült megfestened.
Nagyon -nagyon jól esik amit mondasz!Keresgélem az utam de mindent véresen komolyan veszek,hisz máshogy nem is tudnám csinálni és nem is fejlődnék azt hiszem!
A "falon" mindent megírtam, talán még annyit, hogy az én első olaj-portrém közel sem volt ilyen jó.......várom a többit, és tudom, hogy ebben is olyan jó leszel, mint pl. csendéletben.