:-))) Te is ? Én most is csinálok ilyen portrékat ha elmegyek sörözni... Volt egy eset, mikor az egyik pali (persze már volt benne némi feles) azt mondta, hogy ő bizony nem hiszi, hogy pár perc alatt lerajzolok bárkit is, meg egyáltalán nem is tudok rajzolni (lehet igaza van:-)). Tulajdonképpen kötekedett. Mivel egyfolytában dumált dumált verekedés helyett kértem a pultostól egy darab papírt és egy ceruzát. Én is fizettem a páciensnek egy sört... Persze egyfolytában beszélt és mozgott de sikerült lerajzolnom. Kb 5 perc volt az arcvonások leskiccelése, megfigyelése a tónusozást kénytelen voltam fejből megcsinálni... Onnantól elkezdtem járni portrézni strandokra is... 2009-ig szinte csak portrékat rajzoltam. A legjobb gyakorlás az élő portrézás. Így már értem miért ilyen eredetiek a portréid is ! A kocsmás sorozat az egyik kedvencem tőled a Könyvtárszoba és a Rózsafejes karosszék c. képeid mellett...
Volt egy időszakom, mikor a "portrézást" kocsmákban gyakoroltam. A "modellek"-nek fizettem egy vagy két sört, és azalatt kellett elkészülnöm míg ők azt megitták
Nagyon élveztem, mert valóban különleges "arcok" voltak, "fazonok", igen összetett egyéniségek, rengeteg "titok" hordozói. Nagyon vonzott ez a "kaland". Megfejteni, vagy megsejteni, megsejttetni a titkaikat.
Az egyik legjobb öregembert ábrázoló kép amit láttam... A többiek előttem már részletesen kielemezték, amit én is írni szerettem volna. Ez a megoldás (fekete kartonon fehérrel vagy kékkel) érdekes képi világot, hangulatot hoz létre... Minden nagyon tetszik a rajzodon, de nekem is a haj és a sál anyagszerűsége tetszik a legjobban. Maga a portré is persze. Igazi egyéniség a néni !
Zártság.
Gondolkodom rajta.
***
ennek a képenek egyébként a "munkacíme" (az mi... tehát míg dolgozol addig ez motoszkál a fejedben... az a munkacím) "Nem annyira boldog öregkor" volt. (utalva Edit képére) (Van egy másik kép is (egyenlőre a fejemben) annak az a "munkacíme" hogy "Egyálatalán nem boldog öregkor"
***
Miközben készült a koncepcíó fokozatosan foszlott szertefele.
"megcsodáltam a kedves, szeretetteljes tekintetét" írja Edit...
Én is...én azt csodáltam meg, hogy hogy változik magától ilyenné.
Hiába másmilyennek akartam, átváltozott.
A figurát ÉN akartam bezárni... talán ezt érzitek...
De kitört belőle.
Az lett, ami szeretett volna lenni.
***
Igen, Vili. Jól mondod.
Mennyire más, a Törökországban című képnél a hatás, ugyan ezzel a színnel. Nem csak a téma miatt. Ott a tér is látható és fényei vannak. Itt a "sötétség" bezárja a figurát. Jó kis kontraszt az arc markánsságához az a két fülbevaló.
..nem csoda az érzés,Kamilla..a kép ezt sugallja minden pórusából..-tökéletesen..!..a kócos haj és a tekintet,majd az egymást átszövő ráncok,végül felkerül a korona a sállal,ami nem lehetne kifejezőbb..(érdekes megoldás, hogy a kép hangsúlya NEM a tekintet,hanem a sál ..)-a szín nem egyedi választás nordwiknál, nem tudom, a téma milyen másikat bírt volna el. nehéz szín. de kifejező.
Ez a sál!!!! Megkötni gyorsabb lett volna.
Egy kicsit hideg ez a kék, de izgalmas. Különös érzés fog el. Miközben egy "levegős" színt alkalmaztál, mégis úgy érzem, mintha a néni be lenne "zárva" valahová. HM!
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
Köszönöm szépen.
