Egyetlen, egyetlen útja van a festészetnek, és ez a felfedezés útja. Semmit nem kell itten szabadkozni, a létező legjobb amin haladsz.
Kicsigyereket biciklizni tanít apukája, seprűnyél a kisbicikliben, fut utána, korrigálja dőlését ... a kisgyererk megtanul biciklizni, de hogyan. Nagy sehogy.
Lesz 30éves, és örök bizonytalanság él benne, lesz 50...és lesz 80. És a bicikli dőlésszöge félelem marad, örök félelem.
A biciklizést így megtanulni nem lehet, sem a festést.
Megtanulni CSAK csak és kizárólag úgy lehet, ahogy Te csinálod.
Sem fotó, sem élő modellek, sem a természet szabad szemmel történő lekövetése.
Csak ez a belső figyelem, ez a belső megértés és kísérletek, és sok seggreűlés, eltanyázás.
A festészet valóságos ...és asszem egyedüli útja.
Köszönöm, hogy szóltatok a képhez.
Az igazság az, hogy én roppant elégedetlen vagyok vele.
Valszeg újra megfestem majd, kicsit máshogyan.
Itt köszön vissza annak az átka, amit az egyik fórumtémához már írtam is egyszer. - csak képzeletből festek.
A kislány keze, a feje, a haja, és még rengeteg mindent sorolhatnék, ami rossz a képen. Csak magamtól találtam ki, mije hol lehet, hogyan helyezkedik el. Ha valami képről csináltam volna, valszeg másabb lenne, csakhogy az meg nekem olyan idegen dolog.
A katica pld. alig látszik...
Tibor, annyira beletrafáltál. Ez a teázás már nem ebben az életben történik, hanem azon túl. Bár nem emlék, hanem ott már maga a valóság.
Van aki azt mondja, hogy nagy sötét semmi lesz mikor meghalunk. A tudat feloszlik, semmi nem lesz. Az emberből semmi nem marad. Emlékek sem, semmi sem.
Szerintem pedig kora esti teázások maradnak belőle.
hát te ilyent is tucc? márhogy emberi alakosat? persze kötözködhetnék, hogy kicsi a feje arányaiban, különösen hogy gyereklánynak tűnik. meg a haja se olyan hajas, de mivel én a te korodban ( a festés elkezdésétől számítva) nem tudtam ilyet, és most meg már valószín megint nem, nem kötözködöm. fájin
Hú de jó!! Kicsit olyan keserédes, de nagyon szép színek és fények és az egész világ nagyon magával ragadó. Talán a kislány arcán lehetett volna még dolgozni picit, de most ez a kedvenc képem tőled és ha ebből lenne egy sorozatféle, biztosan nagyon kedvelném azokat is.