(Megszületett a megoldás: Vilire hallgatva a felesleges részeket eltávolítottam. Félbe vágtam a képet, mint Örkénynél Tóth az Őrnagy urat). Áttekinthetőbb, letisztultabb lett a kompozíció.
..SALAMONI döntés
mert végül is mindannyian a saját ízlésünk szerint alakítjuk a véleményünket dolgokról..(vagy divatból,-ha nincs saját )..a lényeges az, amit te csinálsz a kész képpel!
Igazán nem udvarolni szeretnék, de kedvelem a hozzászólásaidat, nordwick. Sokfelé elkalandozol de a végen csak a lényegnél kötsz ki. Rengeteg igazság van abban, amit írsz. Ha nagyon le akarom csupaszítani a kérdést, akkor azt kell mondanom: a végleges változat konszolidáltabb, mint az eredeti kép. És ez bizony nem válik a javára. Valószínűleg ezt érezhettem akkor, amikor megállt az olló a kezemben. A kép egyben van, és most már úgy is marad. (Mindezek ellenére nem bánom, hogy megfontoltam a Vili által mondottakat, tisztább lett számomra a rész és egész viszonya).
Én ennyire nem vagyok boldog nekem a középső (részletbemutatás céljából megmutatott), meg ez a kép sem olyan jó mint az eredeti.
Miért. először is a színek. Vili azt írja 'számomra osztályidegen színek és színfoltok' vannak az eredetiben, igen így van, ez a színvilág nem jön be megfigyelésem szerint sokaknak. Pl Chagall gyakran nyúl ehhez a színvilághoz, de mégis más képeit szeretik általában. Vagy Van Goghnál is, ugyan ez... Az eredeti kép színvilágban sokkal nagyobb erő van, dinamikus (éppen a kékek miatt) ez pedig sokkal könnyebben kiegyensúlyozható, óvatos... finom... "esztétikusabb". Hát kérdés mi a cél.
Én azt eltudom képzelni hogy volt egy cél eredetileg, de aztán lett egy másik cél. Van ilyen.
Most pedig az erővonalakról. Szerintem egy képen, amikor alkotódik, felépül egy erővonal-rendszer. Ha szétvágom a képet, akkor ez sérül. Megszakadnak ezek a vonalak. Atti ezt írja: "nem lehet akkorát kalandozni mint az első verzión. " Hát ez az ... a kalandozás is ezek mentén az erővonalak mentén történik. "fut végig".
Mindez nem jelenti azt, hogy ne jöhetne létre egy jó kép egy ilyen kivágástól. Szétvágástól. Szerintem létre is jött, - mint azt többen is megjegyezték.
Sőt (ezt most már csak úgy elméletben teszem hozzá) miért is ne lehetne egy ilyen alkotási fázis a többivel egyenértékű? Festés és "nyiszálás". Rengeteg hasonló "elfogadott" destruktív lépés ismert a festészetben. De azért ez nagyon sok megfontolást igénylő "művelet", az elején elmondottak miatt.
Nekem itt simán kiömlött a kád vízzel a gyerek, de hát rendben, lett egy másik gyerek a kádban
Nem bántam meg, hogy hallgattam rád, Vili. Attinak igaza van, ez már egy másik kép, de összefogottabb mint az eredeti volt. Köszönöm a hozzászólást, Márta, csak annyit fűznék hozzá, hogy egy absztrakt sem lehet a véletlen műve. A munkafolyamat elindítása előtt sok agyalás előzi meg (legalább is az én esetemben).
Nyugodtan örülhetsz Vili. Nagyon jó lett így a kép.
A másik is tetszett, de most tömören rajta van a lényeg.
Nagyon tetszik, jók a színek,tudatos vagy véletlenszerű alkotás ,mindenképpen remek.
Ha már ennyit beszéltünk Tótékról, megtaláltam Youtube-on a filmet, beraktam fórumba! Amennyiben létezik ember, aki még nem látta, nézze meg, zseniális! http://pemzli.hu/...ead_id=773
Atti, a Tóték esetében valóban megcsalt az emlékezetem (Hányba vágtad, Lajosom? Négy egyforma részbe). Ami pedig a képet illeti, örülök, hogy így is tetszik. A maradékot szívesen elküldöm neked. :-)
Tót négy egyforma darabra vágta fel ha jól tudom.
Amúgy nekem tetszett az első verzió amiatt a kék miatt, érdekes, hogy mennyire nem egyformán látjuk a dolgokat.
Ez így egy egészen más kép, nincs rajta annyi minden, nem lehet akkorát kalandozni mint az első verzión. Azért így is tetszik!
A maradékot megkaphatnám? Nehogy ki legyen dobva!
Kép Értékelése
Hozzászólás küldése
Hozzászólások
nekem a középső (részletbemutatás céljából megmutatott), meg ez a kép sem olyan jó mint az eredeti.
mert végül is mindannyian a saját ízlésünk szerint alakítjuk a véleményünket dolgokról..(vagy divatból,-ha nincs saját