nordwick
| 2013/07/07 11:54 | 1,837 hozzászólást küldött |
És... épp most volt szó anatómiáról. Nahát, ez a tartás és mozdulat, igen egyszerű eszközökkel előadva (ahogy Péter mondja: visszafogott) visszafogott, de mindent hordoz.
És ez a mozdulat nem a feladás, a megtörtség, a vereség, a céltalan botorkálás mozdulata. Irány, orientáció, és tervezettség, szándék és lendület is van benne. Járókeret ide vagy oda.
hpdesign
| 2013/07/07 11:39 | 231 hozzászólást küldött |
Remek munka, és szerintem is inkább pozitív. Mindenesetre lelke van a képnek. Ez sokunknál hiányzik néha. Nagyon tetszik a visszafogott megfogalmazás az alakon, kontrasztba állítva az vibráló, hivogató és ettől számomra optimizmust adó ablakkal. Azt hiszem, hogy itt nem csak lefestett valamit az alkotó, hanem gondolkodott is. Tetszik.
nordwick
| 2013/07/07 11:28 | 1,837 hozzászólást küldött |
ja, meg még amit itt a fogalmakban, vagy szóhasználatban szemet szúr, hogy a rend-rendetlenség, és a könnyedség-merevség ellentétpárok nem ugyan az... vagyis más dimenzió. Tehát pl van ilyen hogy "könnyed rend", vagy ilyen hogy "merev rendetlenség".
nordwick
| 2013/07/07 11:18 | 1,837 hozzászólást küldött |
Nekem ez csak egy megfigyelésem, de nyilván nem áll mindenkire. Ha rendetlenség van otthon akkor képes vagyok kihegyezett krétával cigizés nélkül is egyhuzamban órák hosszat bogarászni egy négyzetcentijén a képnek, de lapjára fektetett krétával betakarni 10 perc alatt egy 100x71 es kartont, azt nem. Ahhoz ki kell fengsuizzam a lakást előtte. akkor minden annyira bossantóan egyensúlyban lesz, hogy élvezet "belerondítani". Szóval kifuttatni egy jó kis impulzust. ...ilyesmi...
@Attila
| 2013/07/07 10:54 | 3,216 hozzászólást küldött |
Lehet, bár nem hinném!
Életemben kétféle dolog van, amiben maximalista és pedáns vagyok és amiben nagyon nem! Ez a két véglet van, köztes állapot nincs.
Mindenesetre a képeimen egy törekvés a nagyvonalúság, csak hát nehéz kilépni a begyakorolt szerepből..
nordwick
| 2013/07/07 10:47 | 1,837 hozzászólást küldött |
Te mondtad hogy rumli van otthon. Biztos tudatalatt azt kompenzálod a képeken. nem akarod de mégis belemegy a képbe Ha rendet raknál otthon, akkor az annak a kompenzációja menne bele a képbe, és akkor mindenki számára megnyugtató rendetlenség lenne a képen
@Attila
| 2013/07/07 10:41 | 3,216 hozzászólást küldött |
Egyébként azon vagyok mindig, hogy ne legyenek a képeim rendezettek, ezért teszek is, pl. a pasztelleket én nem hegyezgetem, nem használok segédeszközöket, illetve ha festek általában kevés ecsettel, sokszor csak egy mérettel, hogy elkerüljem a felesleges pepecselés. Na most ehhez képest már másodjára kapom meg, hogy túlságosan rendezett vagyok. És mindkétszer nőtől!
Basszus, hová lesz már ez a világ?!
Nekem inkább a nagyvonalúság hiányzik a képeimről, lehet ez lenne az a rendetlenség?
nordwick
| 2013/07/07 10:12 | 1,837 hozzászólást küldött |
"mondjuk így - egy expresszió kritikája"
Állj. Azt fontos megérteni, hogy a kritikus, először igyekszik megérteni azt a bizonyos expressziót. Látni ő is mint a festő. HA sikerül neki, akkor ezután kezd gondolkodni azon, hogy vajon a képfelépítés a képen lévő dologk valóban ennek az ez expressziónak, gondolatnak, érzésenk, stbnek van e alárendelve, a legjobb megvalósítás e, a legmegfelelőbb eszközök e... ahhoz amit a festő akart. Tehát szó nincs róla hogy kritizálni lehetne egy egy gondolatot: "de butaságot gondolsz" "ilyet nem érezhet az ember" "legyen más benyomásod" ...ez abszurd.
...
Tehát a dolog ott kezdődik, hogyha nem értem meg, hogy a festő mit akar, akkor nem is fogok hozzászólni a képéhez. Vagy azzal kezdem, hogy megkérdezem tőle.
***
Még az "iskolapéldára" visszatérve. ha ez a fajta empátia nem volna, akkor az lenne, (és bizony van rá példa jócskán) hogy iskolák a sok korrigálás folyamata során kellően befolyásolható személyiségű tanoncai a iskola végeztével a tanárok, mesterek, (meg az ott éppen uralkodó szellemiség, felfogás ) klónjaivá lennének.
hubervili
| 2013/07/07 09:33 | 475 hozzászólást küldött |
Tibor amiről te írsz, az valóban "iskolapéldája" a korrekciós kritika helyességének...de itt most nem a tanításról van csak szó. amiről én írtam, az, mondjuk így - egy expresszió kritikája...én ebből indultam mert nálam ez történt. az itt a piros-hol a piros ( bocs a viccért) alapvető allűr, aminek a feltárása elrajzolás-szinten van, és teljesen jogos
Az esetlegesség hibája versus 'eltúlzott hiba' -mondja Anikó ...ki határozza ezt meg? Chagall néhány (vagy összes?) képe beleillik az esetlegesség hibájába, amiből koncepciót csinált, ugyan úgy mint Modigliani... építő lett volna a kritika? ha az ipse itt a Pemzlire tette volna fel a képeit a héten?
...persze ez egy olyan tört számos összevonás, ahol NINCS közös nevező, mert természetes individumok vagyunk saját belső hanggal, amit jól-rosszul megszólaltatunk és aztán kapunk érte...valamit
artinko
| 2013/07/07 09:01 | 73 hozzászólást küldött |
Nekem minden kritika helyénvaló. A korrekciós is.
Szerintem a korrekciós kritika abból származik -hogy nagyon egyszerűen fogalmazzak-, hogy valami 'húzza' a szemedet, határeset. Nem tudsz elmenni mellette, mert valami ott nem stimmel.
És amikor alkotóként ilyet kapok, akkor elgondolkozom rajta, hogy szeretném-e ezt a hatást. Hiszen ilyen hatást ért el a képem. Amikor egy "hiba' el van túlozva (Picasso példa) akkor fel sem merül ez a kérdés. Nem húzza a szemedet, igaz?
A másik példa, amikor az alkotó megváltoztatta a képét: más lett. Új. Semmi köze az eredetihez. Nézd te is friss, új szemmel... ha sikerül... mintha nem láttad volna a régi változatot.
nordwick
| 2013/07/07 08:56 | 1,837 hozzászólást küldött |
Korrekciós jellegű kritika nem helyén való? Hm.
Egy művészeti iskolában pl. mindennapos történés.
Ezek KÜLÖNBÖZŐ típusú közlések, árnyalatnyi vagy lényeges különbségek vannak köztük.
(De mind korrekcióra irányul) :
1."Ez a fajta piros, ide nem való"
2."Ezen a piroson én a te helyedben elgondolkodnék"
3."Ha nem ezt a pirost használnád hanem ezt, akkor sokkal jobb lenne. Próbáld csak ki."
4."Elgondolkodnék ezen a színvilágon. Van benne valami ami miatt nem áll össze. Megtalálod a hibát?"
5."Változtass a színeken!"
6."Mi az ami szerinted elrontja ezt a képet?"
7....
hubervili
| 2013/07/07 08:23 | 475 hozzászólást küldött |
Én azt (nagyon azt!) gondolom,hogy a művészetekben a korrekciós jellegű kritika NEM helyénvaló. hogy miért nem?: mert nem feltétlenül a tudást, hanem technikát,esetlegesen látásmódot, stílust, érzelmi-gondolati hozzáállást kritizálunk. AZT, amit nem is ismerünk vagy érzünk át az adott pillanatban--az alkotás pillanatában. A példád is ezt bizonyítja szerintem, és emiatt --utólag --még az alkotó is belekeveredett saját dolgába
nordwick
| 2013/07/07 07:41 | 1,837 hozzászólást küldött |
Igen ez a "jóindulat" dolog is fontos. Meg amit még külön aláhúznék Anikó gondolataiból: "Veszi az időt, a fáradtságot, és elgondolkozik, és javaslata van." ... igen, ez az egymásra történő időszánás, odafigyelés, ez egy nagyon jó dolog.
Ha már itt tartunk, és sok oldalról próbáljuk nézni ezt a dolgot, emlékszem tavaly egy esetre, amikor ketten vagy többen nagyon konkrét és nagyon jó kritikát, (negatívat) sikerült megfogalmaznunk egy képpel kapcsolatba, és az alkotója el is gondolkodott rajta, sőt át is alakította a festményét... de nagyon nagy marhaság lett a végeredmény. A két kritikából + az alkotó saját elképzeléséből... Mindkét kritika igaz volt, a festőnek is meg volt a saját igazsága, de.... mégse tudott ez mind úgy összeadódni, hogy valami még jobb dolog legyen belőle, sőt. ... Na vajon ilyenkor mi a hiba?
hubervili
| 2013/07/07 07:21 | 475 hozzászólást küldött |
Van aki az életét szenteli a megismerésnek, mint Leonardo, mások kihagyják a képből talán amit nem éreznek magukhoz közelinek. Elképzelem Picasso arcát, amint Modi azt mondja neki, olvasson Barcsayt, mert 'A nő párnával' mellőzi az anatómiai tudást
Viccet félretéve, értem és egyet is értek a negatív kritika szükségességével. Tény hogy sokkal hasznosabb a nyalogatásnál . Amit viszont nem írtatok le, de fontos: legyen jóindulatú és objektív, mert csak így van létjogosultsága. Persze...kritikus nemzet vagyunk...miért pont ebben lenne mindenki objektív..
(és a "Pemzli szerintem ilyen értelemben elég jó" valóban)
nordwick
| 2013/07/06 23:20 | 1,837 hozzászólást küldött |
A Pemzli szerintem ilyen értelemben elég jó. Én viszonylag elég sok olyan (a te szavaiddal) "rossz" kritikát kaptam, ami nagyon hasznos volt. itt az évek alatt.
A kritika "konkrétságára" vonatkozó észrevételed is tetszik.
aztán sokan mondják hogy egy kritikus legyen felkészült, alapos, alkalmasint a másik emberből is felkészült, pl éljen le vele 20 évet Nálam ezek mind nem feltételek, bárkitől bármi rosszat szívesen veszek néha nagyon egyszerű gondolkodású emberek is nagyon mélyre látnak és lényeges, kényes dolgokra tapintanak. És az a jó.
@Attila
| 2013/07/06 23:06 | 3,216 hozzászólást küldött |
Rendetlenséget szeretnél látni nálam?
Látogass meg és nézz körül a lakásomban!
Amúgy azon gondolkodtam egész este, hogy mennyire szétszórt ez a kép, mennyire rendetlen, de most megnyugtattál, hogy nem is! Épp írtad a negatív kritika előnyeit, hát ennek is volt. Köszönöm!
artinko
| 2013/07/06 23:02 | 73 hozzászólást küldött |
Kedves Attila, igazán szép a világod. Olyan, mint egy gondosan kidolgozott matekpélda. Sehol egy csálé ágacska, sehol egy megzabolázatlan fűszál. A fák rendesek, egyfelé nőnek, és az utak is szépen, tisztán vezetnek.
artinko
| 2013/07/06 22:49 | 73 hozzászólást küldött |
Igen, olvasom a fórumot is...
És inkább itt fogalmaznám meg a gondolataimat.
Amikor kritikát kapok, akkor a legjobban azt szeretem, ha valaki konkrétan megmondja nekem, hogy szerinte mit és hogyan kellene változtatnom. Sokkal jobb, mint az általános hümmögés-hammogás. Mert akkor viszonyulhatok hozzá.
És mindig megkérdezem magamtól, hogy van-e benne igazság? Abban amit ír, van igazság? Tényleg úgy van? Vagy csak szédítem magam azzal, hogy lehülyézem a másikat? Különösen fontos, hogy megkérdezzem magamtól, ha ugyanazok a dolgok újra és újra visszatérnek hozzám.
És elhihetitek, nem mindig tetszik, amit kapok. Néha egyáltalán nem. Velem van napokig. Fel kell dolgoznom. Kiderítenem az igazságot... magamról.
És ehhez egy "nemszeretem" kritika segített hozzá. Fura, nem? Kezdek másképp állni a kritikához. Várom a "rossz" véleményt. Mert magamról tanulhatok.
Szóval rendkívüli módon értékesnek tartom a "rossz" kritikát, Veszi az időt, a fáradtságot, és elgondolkozik, és javaslata van. Míg a többség nem csinál semmit, hallgat... Abból pedig nem fejlődöm.
És miért írom ezt ide?
Hát azért, hogy kínáljak egy újabb nézőpontot, újabb gondolatot. Mert nekem ez nagyon egészséges viszonyt hozott... a kritikához, és magamhoz.
@Attila
| 2013/07/06 18:50 | 3,216 hozzászólást küldött |
Ez jó!
A tegnapi Huczek Zolival való közös alkotás miatt álltam neki újra az akrilnak, inspirált nagyon. Egyébként is tegnap vagy azt az aktot vagy egy erdős képet akartam csinálni, de pasztellel. Ma nekiálltam fejből egy erdősnek, de már akrillal. Egy darab papírra csak felvázoltam nagyjából az utat meg a fákat aztán durr bele, a vászonra már ecsettel festettem csak, teljesen fejből.
Még nem az igazi technikailag, de kedvet kaptam az akrilhoz újra.
nordwick
| 2013/07/06 18:43 | 1,837 hozzászólást küldött |
Ez nagyon izgalamas, Van a háttér, ami valamelyik régebbi képednél ilyen szép, és amit szeretek, most nem néztem meg a címét mert a 2 másodperces benyomásomat írom.
És akkor vannak a napsugarak, amik nekem kiadnak egy "lényt" Talán földönkívülit, talán valami legenda csodálatos lényét. "és akkor, ahogy az útelágazáshoz értünk, hirtelen ott termett a Hosszúlábú Fényóriás!
"Állj!" mondta fényhangon. "Ez itt egy válaszút" ... "
hubervili
| 2013/07/06 09:50 | 475 hozzászólást küldött |
annak idején mikor csatlakoztam a 'pemzlihez' , a profilképe alapján lánynak gondoltam Nordwickot ( )..most erről a pasztellről eszembe jutott--hát csak ennyi
atusan
| 2013/07/06 09:33 | 317 hozzászólást küldött |
Köszönöm a profilképre vonatkozó megjegyzést, Vili, de a szatyrot - sajnos - nem értem, mint ahogy azt sem, hogy nordwick, hogy jött össze ezzel a szatyorral...
atusan
| 2013/07/06 09:25 | 317 hozzászólást küldött |
Van igazság abban, amit írsz artinko, de most nordwickkal értek egyet. Úgy gondolom, kitehetem ezt a képet (illetve más is kiteheti az otthonában), mert ha ránéz, nem esik feltétlenül depresszióba, pusztán annyi tudatosul benne, hogy nem traumamentes az életünk. És ha van valamilyen megélt sérülése, nem halogathatja tovább a feldolgozását...
hubervili
| 2013/07/06 08:42 | 475 hozzászólást küldött |
..van egy 'ismerősöm' a facén..aki a képeim mellé odaírja, hogy vegyem meg és tanulmányozzam Barcsay Jenő Művészeti anatómia c. könyvét..bár maximálisan egyetértek azzal amit írsz Tibor, mégis nyomot hagy és elbizonytalanít a kritikája, amint védekező hozzászólásomon ez látszik is. Ellensúlyozásként tényleg jó olvasni itt a ti gondolataitokat. Köszönöm
siili
| 2013/07/05 23:06 | 67 hozzászólást küldött |
érdekes, hogy már bélyegképként is jellegzetesen bonszkotosak a képeid, ami szerintem jó jel. jó lehet ha talál valaki egy sajátos stílust. ha a nemzetközi műkincspiacra szeretnél betörni, akkor érhetőek az angol címek is. már ha valaki értheti az angol címeket. és tudja hol a nemzetek köze.
nordwick
| 2013/07/05 23:05 | 1,837 hozzászólást küldött |
Szerintem ez egy jó kérdés. Van benne igazságnem kevés.
Főleg ha valaki amúgy is konzerválásra hajlamos.
Az én nézőpontomból azonban van egy másik oldal is, a festő nem csak önterapeuta, hanem másokat gyógyító is. igy hát lehetséges,hogy ha valaki nézegeti ezt a képet, akkor kijönnek belőle az ő saját traumái, és azok feldolgozásának útjára léphet... Én valahogy így gondolom.
Hozzászólások
